Zlati Róbert a Szövetség közleményében hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbér mellé minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum is szükséges volna, hogy a két érték legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz.
Egyelőre konkrét számok nélkül esett szó a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén. A Szervezet kiemelte, az ülésen tapasztaltak alapján a résztvevőknek mégsem áll szándékukban, hogy a két elemet, vagyis a minimálbért és a garantált bérminimumot összevonják.
A MASZSZ közlése szerint a két bérelem összevonását mindaddig ellenezni fogja, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa megállapodásokat tartalmazni.
Zlati Róbert azt mondta, rossz iránynak tartja a kormány azon javaslatát, amely szerint a VKF-en konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen megállapodást kötni és döntést hozni, mivel ezzel a lépéssel a Fórumon a MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat.
A kormány azon javaslatát is ártalmasnak tartja, amely szerint a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.
A Szervezet elnöke szerint a magyar jogrendszerbe november 15-ig kell átültetni az eu-s minimálbérről szóló irányelvet. A folyamat során meg kell határozni, hogy milyen referenciaértékek mentén és milyen adatok figyelembevételével határozzák meg a következő év minimálbéreit.
Emellett a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. Csakhogy Zlati Róbert szerint Magyarországon a munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
