Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése szerint.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.
2024 I. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
A termelési oldal az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3,0 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8 százalék) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyleteké 5,0, a szállítás, raktározásé 4,2 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4 százalékkal bővült. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3,0 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2024. I. negyedévi 1,1 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,5 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.
A háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltatásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8 százalékkal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,1 százalékkal nagyobb lett.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 6,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések volumene.
A bruttó felhalmozás 21,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 2,9 százalékkal kisebb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1 331 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9, százalék) csökkent, mint az exporté (5,3 százalékkal). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 10,8 százalékkal zuhant a kivitel 6,2 százalékos csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,8 százalékkal mérséklődött, míg importja 1,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2024. I. negyedévi, 1,1 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 3,7 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.
2024 I. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:
A gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.
A termelési oldalon a szolgáltatások teljesítménye 1,7, az építőiparé 1,1 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 0,1, a mezőgazdaságé 10,2 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene stagnált, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 0,9 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében csökkent (0,2, illetve 1,1 százalékkal).
A beruházások 6,9 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, valamint negyedéves alapon is folytatódott a visszaesés (-1,9 százalék). A kilátásokat árnyalja a bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházás-elhalasztás, de a beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A beruházások különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődésből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést, ami részben megalapozza a 2025-ös növekedést.
