Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a SGH Warsaw
School of Economics a Gazdasági és energetikai kihívások háborúk és globális
turbulenciák idején címmel rendezett konferenciát, ahol a résztvevők egyebek
mellett megvitatták a gazdasági kihívások és az energetikai nehézségek témáját.
Az elhangzottakat Pásztor Szabolcs az InfoRádióban
úgy értékelte, bizonyos gazdasági és energetikai kihívásokra nem lehet
felkészülni, a pandémiára sem, de a kelet-közép-európai régió, azon belül Lengyelország, illetve Magyarország összességében jól vizsgázott a háborúk és
globális turbulenciák idején, sikeresen elkerülte a nagy és mély, tartós recessziót. Az Oeconomus kutatási igazgatója, rámutatott, a munkaerőpiac például hozzá tudott járulni a gazdaság növekedéséhez, újraindulásához vagy a
recesszió elkerüléséhez.
Az energiafüggőséget nem lehet egyik napról a másikra levetkőzni.
Pásztor Szabolcs szerint az energiaválság első körben megrázta
Magyarországot és Lengyelországot, de a diverzifikáció irányába tényleges
lépések történtek. Hozzátette, mára egyértelművé vált, hogy új csatornákat
nyitni, új technológiákat meghonosítani rövid távon is lehetséges, csak ennek
nagy a költségigénye, ezért az átmeneti időszakot érdemes úgy menedzselni, hogy
az a vállalatok, az ipar és a háztartások számára ne jelentsen
„megrázkódtatást”.
Magyarán, hogy ne növekedjék meg az energia ára drasztikusan, fenntarthatatlan mértékben, ami tulajdonképpen a legnagyobb kihívást jelenti
– magyarázta. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háborún
felül milyen lehetséges kockázatokkal kell számolnia a kelet-európai
országoknak az energetikai piacon, Pásztor Szabolcs kifejtette: gyakran szóba
kerül, hogy Ukrajnából kevesebb gáz érkezhet, illetve a tranzitdíjak is
változhatnak, miközben orosz részről szerződéses teljesítési kötelezettség van
a gázszállításra. „Nagyon szűk keresztmetszetnek” nevezte, hogy évtizedeken
keresztül kialakultak a keleti irányú függést szolgáló struktúrák, és ennek a megváltoztatása
óriási költségekkel jár.
Mi, magyarok gondolhatunk a százhalombattai olajfinomítóra,
amely az Ural típusú kőolaj feldolgozására, finomítására rendezkedett be. Ezt
átállítani Brent típusú olajra időigényes és rendkívül költséges folyamat. Ez
része lehet az energiastruktúra átalakításának, csak nyilván az átmeneti
időszakot kell menedzselni, hatékonyan alakítani – fogalmazott az Oeconomus
Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, aki szerint az évtizedeken
keresztül kialakultak a keleti irányú függést szolgáló struktúrák, és ennek a
megváltoztatásai óriási költségekkel járnak.
