A nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően megújult a magyar
turizmus, a jövőben a vendégéjszakák számának erőteljes növelése a legfontosabb
feladat – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) új vezérigazgatója a
Turizmus.com portálnak adott interjújában, amelyet az MTI szemlézett.
Könnyid László kiemelte: a hazai turisztikai eredmények már
csak egy hajszálnyival maradnak el a 2019-es, a háború és járvány előtti rekordév adataitól.
A 2023-as év a beutazások ütemes visszaépüléséről szólt, ami különösen a fővárosban volt látványos, ahol közel 20 százalékkal nőtt a külföldiek szálláshelyi forgalma.
Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a szomszédban
zajló fegyveres konfliktus mellett az októberi terrortámadás az izraeli
beutazóforgalmat szinte lenullázta, ami főként Budapestet érintette érzékenyen,
hiszen ez az ország egyike a magyar főváros fő küldőpiacainak – tette hozzá. A
belföldi turizmus az elmúlt évben már felülmúlta a 2019-es bázisév eredményeit,
és több olyan hónap is akadt, amikor 2022-es nagyon magas értékeket is
meghaladta – jegyezte meg.
Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a szálláshelyi
bevételek az előző évhez képest infláció feletti mértékben, 23 százalékkal
nőttek, és elérték a 859,5 milliárd forintot. Az ágazat kiváló teljesítményének
köszönhetően a szolgáltatás-külkereskedelem 2023. harmadik negyedévi tetemes,
3,3 milliárd eurós aktívumához a turizmus rekordmértékben, 1,4 milliárd euróval
járult hozzá – mutatott rá a vezérigazgató.
Jön a magasabb minőségi és versenyképesebbé vált kínálat.
A nagyszabású fejlesztések korszakának lezárultával fő
feladatnak nevezte, hogy a magyar turizmus megújult, magasabb minőségi és
versenyképesebbé vált kínálatát úgy vigyék piacra, hogy közelebb kerüljön a
2030-ra felállított stratégiai cél elérése; "mintegy 10 millió
vendégéjszaka-többlet elérése a feladatunk".
Könnyid László új nézőpontok bevezetését tartja szükségesnek
a marketingben és értékesítésben, hiszen eltérő feladatokat és fókuszokat
igényel a nemzetközi szinten már jelenleg is önálló márkaként megjelenő főváros
külpiaci értékesítése, mint a magyar vidék piacra vitele. Utóbbihoz segítség,
hogy elkészült a hazai térségek, köztük is a zászlóshajónak számító Balaton
márkakoncepciója. Ezzel nyer értelmet és alátámasztást a Budapesten kívüli
desztinációk aktívabb külpiaci marketingje, amelyet célorientált szempontok
alapján képzelnek el. A kampányok hatékonyságáról az európai szinten
egyedülálló adatvagyon is gondoskodik, amely a Nemzeti Turisztikai
Adatszolgáltató Központnak (NTAK) köszönhetően 2019 óta áll az MTÜ
rendelkezésére, és pontosan célzott, adatalapú marketingtevékenységet tesz
lehetővé – mondta.
A vezérigazgató szerint az ágazati jogszabályok esetében fontos, hogy szabályozásról és ne túlszabályozásról legyen szó.
A jogszabályi
környezetet úgy kell alakítani, hogy az a turizmus fejlesztését, a turisztikai
szereplők versenyképességének erősítését szolgálja – figyelmeztetett. Példaként
említette,
az online szállásközvetítés törvényi szabályozásának a Booking.com-botrány nyomán folyamatban lévő módosítását, amely szerint a szállásközvetítő platformoknak 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadónak fennálló fizetési kötelezettségüket.
A jövőben hasonló szellemben vizsgálhatják
felül az ágazati jogszabályokat, ha szükséges, egyszerűsítésére,
korszerűsítésére, illetve hiánypótló szabályozások létrehozására – sorolta.
Elengedhetetlennek nevezte, hogy a változtatások előkészítésébe és
kidolgozásába a turisztikai szakmai szervezeteket is bevonják, hogy az új szabályozás valóban hatékony és fenntartható legyen. A kiszámítható gazdasági
környezet ugyanis előfeltétele a kis- és középvállalkozások bővülő teljesítményének,
amely nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság tartós növekedése – közölte.
Kitért arra, hogy a kormányzat eddig is húzóágazatként
tekintett a turizmusra, amit több, az ágazatot segítő intézkedéssel és új
támogatási formával is kifejezésre juttatott a pandémia, majd az azt követő
helyreállás és az energiaválság idején is.
Szeptember óta ismét nőtt a fizetések vásárlóereje, ami így megnyitotta az utat a belföldi kereslet további bővülése előtt.
Bízunk abban, hogy idén a hazai vendégforgalom ismét
erőteljesen, mind a 2022-es, mind a 2019-es szintet meghaladóan növekszik majd.
És hasonlóan pozitív várakozással tekintünk a nemzetközi vendégérkezések
alakulása elé is 2024-ben – fogalmazott.
