Növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900
milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23 százalékos emelkedés), így egy
tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott
2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban
növekedtek, mint az infláció (+14,5 százalék) – szemlézte az adatokat a piac&profit.
A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35 százalék) és Pest
vármegyében (17 százalék) keletkezett. Nógrád vármegye egyedüliként volt 1 százalék alatti
(0,7 százalék) részesedésű. A teljes tőkejövedelemből nagy arányú volt még Bács-Kiskun,
Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér vármegye részesedése
(együttesen 18 százalék). Alacsony (2 százalék alatti) volt ez a részesedés Vas,
Tolna, Heves és Békés vármegyék esetében.
Települési szinten
- a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú
városokban élt (48 százalék), - közel egy harmaduk (30 százalék) városokban,
- kevesebb mint negyedük (21 százalék) pedig községekben
lakott.
Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57 százalékát)
Budapest és a megyei jogú városok adták.
Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek
- Budapesten voltak a legmagasabbak (10 millió Ft),
- a megyei jogú
városok és a városok (6,6, illetve 6,2 millió Ft), - a legalacsonyabb érték a
községek körében volt (5,7 millió Ft).
Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor
- Felcsút 2021 után újra az első helyen végzett (14,1 millió
Ft/lakos), ez szinte megegyezik az előző évi eredménnyel, - a második helyen a Vas vármegyei Vaskeresztes lett (11,4
millió Ft/lakos), - a harmadik pedig a Somogy vármegyei Somogycsicsó (8,8 millió
Ft/lakos).
Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó
lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2021-hoz
hasonlóan) a XII., a II. és a V. kerület teljesített a legjobban (1,9, 1,7 és
1,2 millió Ft/lakos).
