Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és
vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a méhek
tevékenysége, az ő munkájuk az egész mezőgazdaságra, valamint az
élelmiszer-előállításra hatással van. A fogyasztó egészsége, valamint az
agrárium számára alapvető fontosságú ez az ágazat. Amennyiben a méhek
eltűnnének, abban az esetben minden hatodik élelmiszer lekerülne a boltok
polcairól.
A tárcavezető hozzátette, hogy a legnagyobb segítséget ehhez
a magyar fogyasztók jelentik, hiszen a méhészek számára az ő vásárlásaik révén
van lehetőségük a magyar méz termelésére, illetve értékesítésére.
Az egész kontinensen válság van, hiszen az Európán kívülről érkező méznek nem nevezhető termékek ellepték a piacot.
Még mindig folyik a küzdelem az európai szabályozás
módosításáért, az idén Magyarországon pedig olyan szabályozásokat indítottak el,
amelyek szerint minden terméken fel kell tünteti a származási országot. A
tárcavezető emlékeztetett mindenkit, hogy nemrég egy 2,8 milliárd forint értékű
méhészeti támogató program indult, amelynek része a kártevők elleni védekezés,
illetve a szaktanácsadás.
Kormányzati oldalról beporzási támogatással, valamint az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítjük a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszert a magyar méztermelés fenntartása érdekében
– mondta.
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek
számára az Európai Unión kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban
kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós
piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk.
A mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza.
Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot,
ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében
azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy
EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n
kívüli országokból származó mézkeverék – írta meg az Economx.
Ezt a jelölési módot az elmúlt évek tapasztalatai alapján a
valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre
tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának
megbízhatóságára.
Magyarországgal együtt az idén januárban már húsz tagállam
közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások
szigorítását.
Mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is
zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás
után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a
mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a
felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben.
A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni
kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta Nagy István tárcavezető.
