Szeptember végén még nem vették tárgysorozatba az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén Balassa Péter jobbikos
parlamenti képviselő javaslatát, amely szerint december 24-ét munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani. Az ellenzéki politikus szerint a munkaszüneti napok
számának növelése nem gyengítené a gazdaságot, a versenyképességet, mert az emberek más napokra is be
tudják ütemezni a vásárlásaikat.
Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu szakszervezet elnöke az InfoRádiónak
azt mondta, jelenleg mintegy 250 ezer ember dolgozik a kiskereskedelemben és az élelmiszer-kereskedelemben, ők és családjaik a mostani kezdeményezés
érintettjei. Ők sok más munkakörrel ellentétben nem pihenhetnek a hosszú
hétvégéken sem, gyakorlatilag egész évben nyitva vannak a boltok, így az
érintett munkavállalók megérdemelnék azt, hogy december 24-én ne kelljen
munkába állniuk.
Kiemelte,
az élelmiszer-kereskedelemben és több más kereskedelmi területen is munkaerőhiány van, ami jelentősen befolyásolja az egyes munkahelyeken a pihenőnapok, szabadnapok kiadását.
Bubenkó Csaba emlékeztetett, hogy a korábbi törvénymódosítás
alapján megemelték a túlóraszámot, ami további terhet jelent a dolgozók
számára.
A vasárnapi boltzár bevezetése 2015-ben hatalmas elégedetlenséget hozott.
Az üzletvezetők és a vásárlók is annyit panaszkodtak, hogy alig
egy év elteltével az Országgyűlés visszavonta a törvénymódosítást. Bubenkó
Csaba szerint a december 24. pihenőnappá nyilvánítása azért más, mert „a
szeretet ünnepéről van szó”. A szakszervezeti elnök elmondta, hogy a vásárlók
szemszögéből is készítettek egy felmérést, amely alapján kijelenthető:
a társadalom nem elutasító ezzel a felvetéssel kapcsolatban.
Bubenkó Csaba elmondta, levelet írtak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki azt válaszolta,
hogy tudomása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs
Fórumának (VKF) következő ülésén napirendre kerül a kérdés. Arról is beszélt, hogy felméréseik alapján a
kereskedelmi egységek nem zárkóznak el attól, hogy december 24-én zárva
legyenek.
Egyetlen feltételük, hogy a kereskedelemben érintett munkáltatók egységesen tegyék meg ezt a lépést. Nem szeretnék, hogy előálljon az a helyzet egy ilyen döntés esetén, hogy az egyik bolt kinyit, a másik meg nem, mert akkor a zárva tartó üzletek versenyhátrányt szenvednek.
Emlékeztetett, hogy a kereskedelmi törvény alapján
Magyarországon egy kereskedelmi vállalkozás akkor nyit ki és akkor zár be,
amikor akar, ehhez nem kell kormányzati hozzájárulás.
