Míg az idei évben Európa több országában és Észak-Amerikában
is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő
rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek – írja az Agrárminisztérium.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban
jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok,
amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet
eredményeztek. A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkora az idén is
hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez.
A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozta kár keletkezett.
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális
talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden
évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett
lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A
NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt,
működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8
milliárd forintot biztosít.
A nyári viharszezon az elmúlt 5 évet nézve idén volt a legerősebb az Allianz statisztikái szerint, de az elmúlt 8 hónapot nézve is rekordévet tudhatnak maguk mögött. A biztosító 2023-ban közel 35 000 kárbejelentésre több mint 3,5 milliárd forintot fizetett ki.
Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint
mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint
megmentett termelési értéket jelent.
Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely
ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb
területen okozott nagyobb károkat.
A védekezés révén általánosságban elért eredmények
beszédesek:
- 2022-ben a gazdálkodók csak 28 400 hektárra jelentettek be
jégkárt, - míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az
országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra, - a 2023. évi védekezési időszakban 30 678 hektárra
jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett
kárjelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent.
A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el,
ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont
garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint
amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
