Több mint nyolc éve íródó történet végére került csütörtökön pont. Merthogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2015-ben indított vizsgálatot, amiért a gyanú szerint egyes hazai forgalomtechnikai tevékenységeket – útburkolati jelek festését és közúti táblák kihelyezését – érintő tenderek résztvevői összejátszottak egymással. A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy
az érintett vállalkozások egyeztették a tenderekre beadandó ajánlati áraikat, a nyertes személyét, illetve a munkákkal kapcsolatos kompenzációkat – ezáltal felosztották maguk között a hazai piacokat a 2012 és 2014 közötti időszakban.
A vizsgálat alapján a regionális szintű jogsértések kiterjedtek egyes országos tenderekre, sőt, a közbeszerzési eljárások mellett egyéb (értékhatár alatti, illetve magánszereplők által kiírt) versenyeztetési eljárásokra is. A jogsértések együttesen lefedték az ország teljes területét, a piac versenyellenes felosztásában pedig a hazai, útjelfestéssel és táblázással foglalkozó vállalkozások túlnyomó többsége érintett volt. A kartell résztvevői nem csupán a hazai versenyszabályokat sértették meg, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés kartelltilalmát is, mivel magatartásuk érinthette a tagállamok közötti kereskedelmet.
A vizsgálat összetettsége – elsősorban rengeteg szereplője, illetve az érintett tenderek nagy száma miatt – különösen bonyolultnak számított, még a hagyományosan komplexnek minősíthető kartellügyek között is. Az eljárás során több mint 1100 aldokumentumból álló hatósági akta gyűlt össze, a GVH pedig összesen csaknem 2300 napot (több mint hat évet) volt kénytelen várakozni különböző adatközlésekre, illetve az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások befejeződésére. Utóbbiak közül kiemelhető az a négy évig tartó büntetőper, amelynek lezárultáig a hivatal kénytelen volt felfüggeszteni a versenyfelügyeleti eljárását 2018 és 2022 között. A feltárt kartell ugyanis nem csupán versenyhatósági következményeket vont maga után, hanem egyes, közbeszerzéssel kapcsolatos elemei bűncselekménynek is minősültek a Fővárosi Törvényszék döntése szerint.
A GVH versenytanácsa az elkövetett jogsértések értékelésekor kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy azok a legtöbb esetben közpénzeket is érintő beszerzési eljárások felosztására irányultak, számos esetben pedig a vállalkozások vezető tisztségviselői is részesei voltak. A hatóság ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe egyes résztvevők együttműködését, ugyanis a vállalkozások közel fele – ún. egyezségi eljárás keretében – teljeskörűen elismerte a jogsértést. A versenyhatóság végül az ügyben 17 cégre szabott ki bírságot, összesen 284,8 millió forintos összegben.
A részleteket ismertető sajtóeseményen Rigó Csaba Balázs, a versenyhivatal elnöke azt a versenyjogi szállóigét ismertette, amely szerint
a kartell voltaképpen „lopás fényes nappal”.
Ennek mentén a közpénzeket érintő kartellek a lehető legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősülnek, melyek bizonyos esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak: a közbeszerzéseket, illetve közpénzeket érintő kartell nem más, mint lopás az ország lakosságának közös kasszájából. Éppen ezért a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a közbeszerzési, illetve közpénzeket érintő kartellekre.
A konkrét esetet Váczi Nóra, a GVH versenytanácstagja mutatta be. Az eljárás mérföldköveit, illetve a jogsértéseket taglaló prezentációja során egészen megdöbbentő szemelvényeket is felolvasott a lefoglalt, a versenytársak között íródott e-mailekből. Így például:
- „az alábbi árajánlatot küldtem az érintett cégnek. Az a kérésem, hogy egy kicsit átfogalmazva és +11% és +14% felárral küldjetek két eltérő árajánlatot, hogy meg legyen nekik a három cégtől az árajánlatuk.”
- „Az árajánlatoknak magasabb árral kell szerepelniük az általam elkészített (mellékletben lévő) ajánlatnál. […] Köszönöm a segítséget! Kérlek, hogy a jelen levelet majd töröljétek!”
- „Ez a mi árunk, ennél magasabbat adjatok.”
- „Ezt kellene magasabb árral elküldeni annak, aki kért rá.”
- „Kérnénk szépen egy ellenárajánlatot.”
- „BAZ megyéből telephely táblák átfóliázására fognak ajánlatot kérni. Az általunk adott ártól legyetek szívesek magasabbat adni.”
- „Lenne még három segítő ajánlat kérése.”
- „kérlek Titeket, hogy a tárgyi ajánlatot az alábbiaknak megfelelően küldjétek el aláírt, beszkennelt
- formában e-mailen, majd az eredetit postázva”
- „Ezt a táblázatot kellene ajánlatként elküldeni a következő címre legkésőbb délig”
- „Kaptunk egy kérést, érdekelne benneteket, vagy ha Ti is kaptatok, jelezzétek légyszi, hogy mit adjunk!”
- „mit irjak be?”
- „Küldd vissza, hogy milyen árat adjunk.”
- „Meghallgattam a javaslatát és elmondtam a javaslatomat. Majd közös nevezőre hoztuk, vagyis Ő bead egy minimál áras ajánlatot kb. 94mFt én meg a keretösszeg alattit (kb.98,1 MFt)”
A versenytanácstag a számok nyelvén végezetül így foglalta össze az ügyet:
- 20 eljárás alá vont
- 10 helyszínen folytatott rajtaütés
- 8 évig tartó vizsgálat (ebből 4 évig - a büntetőeljárás befejeződéséig - fel volt függesztve az ügy)
- Közel 100 vizsgált tender, ammelyek közül 65-nél bizonyosodott be a jogsértő jelleg
- Kb. 1,5 milliárd Ft jogsértő tenderérték
- 3 regionális kartell
- 2011 február és 2015 március közötti időszakot érintően
- 8 vállalkozás ismerte el a jogsértést (ún. egyezségi eljárás keretében, illetve azon kívül)
- 340 oldalas döntés
- 10,5 millió forintot meghaladó jóvátétel
- 284 840 000 forint összbírság
