Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felvettek körében a hallgatók 21,4 százaléka csak tandíjas képzésre került be – szúrta ki a Népszava. Ez az arány 2022-ben 18 százalék, 2021-ben pedig 18,7 százalék volt. Legutóbb 2012-ben haladta meg a 20 ezret az önköltséget képzésben tanulók száma.
A tandíjas képzésre bejutottak aránya kis mértékben csökkent 2012 és 2020 között, ugyanakkor most ismét emelkedésnek indult.
A lap szerint ez összefügghet az egyetemi modellváltással is, melyet a kormány 2019-ben kezdett el, elsőként a Budapest Corvinus Egyetem átalakításával, ahol 2019-ben míg a hallgatók 18,6 százaléka jutott be önköltséges képzésre, tavaly a 26,9 százalékuk, idén pedig 26,4 százalékuk. A Miskolci Egyetemen a 2020-as 17,8 százalékról 20 százalékra nőtt a fizetős hallgatók aránya, a győri Széchenyi István Egyetemen viszont 15,9 százalékról 13,5 százalékra csökkent.
A vidéki egyetemeken is többen fizetnek a képzésért, mint korábban: a Debreceni Egyetemen 2021-ben még 15,6 százalékuk, idén pedig már a 19,9 százalékuk. A Szegedi Tudományegyetemen csak kicsivel nőtt ez az arány, a tavalyelőtti 15,7 százalékról 16,1 százalékra. A Pécsi Tudományegyetemen az idén felvettek 21,1 százaléka fizeti a szemesztereit.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nem került alapítványi fenntartásba, ám itt is nőtt a fizetős képzésre felvettek aránya: a 12 225 új hallgatóból 1801-en önköltségesek, ami a felvettek 14,7 százaléka. Tavaly ugyanez az arány 11,7 százalék volt, tavalyelőtt pedig 12,9.
Még mindig drága mulatság a tanulás
Aki önköltséges képzésen van, annak igencsak megsínyli a pénztárcáját a félévek díja: míg a politika tudományok alapképzés nappali tagozaton és magyar nyelven szemeszterenként 420 ezer forint, addig például a nemzetközi gazdálkodás angol nyelven félévenként 900 ezer forintba kerül, összesen 7,2 millió forintba.
