A hétvégén ismét hatalmas vihar
csapott le az országra, és egyre inkább bele kell törődnünk
abba, hogy a szélsőséges időjárás okozta károk, kihívások
velünk maradnak. Persze, attól még a kérdés jogos, hogy kinek kell
megfizetnie a számlát. Erről is kérdeztük a Magyar Biztosítók
Szövetségét (MABISZ).
Egyelőre még nincs pontos adat a júliusi viharkárokról, az ugyanakkor már most látszik, hogy az idei május-augusztusi viharszezon kifizetései meghaladják majd a tavalyi mértéket, a 7,5 milliárd forintot is
– közölte a
Napi.hu-val a MABISZ kommunikációs vezetője. Lambert Gábor
előzetes becslése szerint
csak a hétvégi viharok után több milliárd forintnyi kárt kell rendezniük a biztosítóknak.
Júniusban egyébként mintegy 31,5
ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz
köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre
tartalékolt összegek meghaladták a 3,4 milliárd forintot. Tavaly
a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd
forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán.
Az elmúlt évben a
május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két
hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt,
hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es
tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is.
Még nem számolták ki a klímaválságot
Kíváncsiak voltunk a távlati
kilátásokra is, hiszen a klímaválság velünk marad, így
valószínűsíthetően a kárbejelentések száma a jövőben sem
fog csökkenni.
A MABISZ-nál azonban rövid távon
elsősorban nem ezzel hozzák összefüggésbe a biztosítási díjak
alakulását. Ha lesz is drágulás, az sokkal inkább a
kárinflációnak köszönhető, semmint a szélsőséges
időjárásnak. Ha viszont elfogadjuk az évfordulós indexálás
néhány száz, esetleg ezer forintos biztosítói ajánlatát a
díjnövekedésre, úgy azzal a biztosítási összegek – vagyis a
kárkifizetések felső határai – is nőni fognak.
Hiába a szupercellák, az egy-egy kirívó vihar, nem kell attól tartanunk, hogy összpiaci szinten ezek alapvetően átalakítják a biztosítói gondolkodást, a termékeket
– hangsúlyozta Lambert Gábor, hozzátéve: a
hazánkban tapasztalható viharkárok szerencsére meg sem közelítik
a Szlovéniát ért rombolás szintjét.
Összehasonlításképpen, a MABISZ
2010 óta összegzi a május-augusztusi viharkárokkal kapcsolatos
lakásbiztosítási kifizetéseket, és pont az első évben
jegyezték fel a legnagyobb összeget. Akkor 30 milliárd forintot
fizettek ki a biztosítók, részben az árvizek pusztítása
következtében, ehhez képest az elmúlt tíz évben 2021-ben volt
május-augusztus között a legtöbb kifizetés, 9,1 milliárd
forintnyi.
A szövetségnél most inkább arra
számítanak, hogy a jövő év tavaszán komoly verseny alakul majd
ki a lakásbiztosítási piacon, miután az ügyfelek a márciusi
kampányidőszakban szabadon válthatnak majd a biztosítók között.
Ez pedig várhatóan hatással lesz az árakra is.
Budapestről érkezett a legtöbb bejelentés
Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító
Zrt. közleményben tudatta, hogy közel kétezer kárbejelentés érkezett hozzájuk augusztus első napjaiban. Mint írták, a július utolsó
három hetét végig kísérő viharok, kisebb-nagyobb jégverések
hétezer kárbejelentést eredményeztek.
A várható összes kár
(július 10. és augusztus 5. között) elérheti a 730 millió
forintot. A legtöbb káreseményt Szabolcs-Szatmár-Bereg és
Baranya vármegyékből jelezték, a városok közül pedig a
legtöbben, összesen 862-en Budapestről értesítették a
biztosítótársaságot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat
szerint a napokban újabb hasonló időjárási eseményre lehet
számítani – figyelmeztetett az Alfa Vienna.
A turizmus kivár
Korábban Molnár Judit, a Magyar
Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke beszélt arról a
Napi.hu-nak, hogy egyelőre nincs olyan biztosítási termék a
nemzetközi piacon (sem), ami számolna a szélsőséges időjárással,
és amit be lehetne építeni a szervezők portfóliójába. Az
utasbiztosítás terén lehetne előrelépés, ennek viszont
komoly költségvonzata lenne – fogalmazott a turizmusszakértő.
Ökológiai katasztrófa fenyeget
Eközben Szlovéniában, ahol az ország
történelmének legnagyobb természeti katasztrófája pusztít,
több százmillió eurós kár keletkezett és halálos áldozatok is
vannak. A szlovén kormány az Európai Unió és a NATO segítségét
kérte a helyzet megoldása érdekében.
