BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem rohannak az MNB kamatcsökkentései után a bankok

Azok a pénzintézetek, amelyek július elején hozzányúltak a hitelkamataikhoz mindegyik lejjebb vitte, de szűkmarkúan, azonban a többség nem lépett – így összegezhető a bankok válasza az MNB második, júniusi kamatcsökkentésére.

2023. július 4. kedd, 10:53

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Hiába mérsékelte az MNB már kétszer is 1-1 százalékkal az irányadó kamatát, július elsejével mindössze három nagybank vágott a személyi
kölcsönei és lakáshitelei kamatain, de a legnagyobb csökkentés is csak 0,51
százalékos volt – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

A Magyar Nemzeti Bank két hónap alatt 2 százalékkal, 16-ra
mérsékelte az irányadó kamatát. Ennek hatására a bankközi kamat, a BUBOR értéke
3 hónapra 16,02-ről 15,16 százalékra, 6 hónapra 15,61-ről 14,56-ra, 12 hónapra
pedig 14,69-ről 13,79-re mérséklődött.

A másik referenciaérték, a BIRS pedig 5 évre 9,09-ről
7,66-ra, 10 évre 8,13-ról 7,0-ra, 20 évre pedig 7,98-ról 6,87 százalékra
csökkent július első napjaira.

Az új hitelek kamataiban mindezzel egyelőre csak nyomokban
találkozhatnak az ügyfelek.

Van több olyan nagybank is, amelyik az MNB kamatcsökkentéseire még nem reagált, de olyan is, amelyik már többször is
hozzányúlt a hitelkamataihoz. A június eleji hatás erősebb volt, akkor több
bank és nagyobbat lépett, mint most – áll az összegzésben.

  • Július elején az OTP hajtott végre 0,5 százalékos általános
    kamatcsökkentést a szabad felhasználású jelzáloghiteleinél, valamint 0,16 és
    0,45 százalékos vágást egyes személyi kölcsönök esetében,
  • a K&H a végig fix kamatozású lakáshiteleinél jellemzően
    0,5 százalék körüli mértékben mérsékelte a kamatot, volt azonban, ahol csupán
    0,05 százalékkal,
  • az Erste nyúlt még a hitelei árazásához: egyes
    fogyasztóbarát személyi kölcsöneinél 0,38-0,45 százalékkal csökkentett, míg a
    lakáshiteleinél 0,04-0,12 százalékkal. 

A bankok eddigi lépései aligha lesznek elegendőek a pangó hitelezés jelentős élénkítésére.

Az MNB most közzétett – a kamatcsökkentéseinek hatását még
nem tükröző – májusi adatai szerint egyedül a személyi kölcsön tartja magát, a
lakáshitel mélyrepülésben maradt, és vele együtt a babaváró hitel sem tért
magához a hónapok óta tartó visszaesésből. Látványos növekedés csak a szabad
felhasználású jelzáloghiteleknél látszik.

Tovább tart a babaváró hitel mélyrepülése

babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott kölcsönök új
szerződéses összege 2023. májusban 18,4 milliárd forint volt az MNB májusi
helyzetet mutató adatai szerint. Ez csak hajszálnyival magasabb az előző havinál. 2021-ben még a havi 40 milliárdos kölcsön kihelyezések voltak a
jellemzőek, és 2022 második felében, az érdeklődés érezhető csökkenésekor is
kiment havonta átlagosan 30 milliárd.

Decemberben aztán a támogatás megszűnésétől tartók csúcsra
járatták a babavárót, de azóta sosem látott mélységbe zuhant és mostanra sem
tért magához, tartósan 20 milliárd forint alatti összeget tudnak belőle
folyósítani a bankok annak ellenére, hogy extra kedvezményekkel, százezer
forint feletti ajándékpénzzel csábítják a családosokat a szerződéskötésre.

A babaváró hitel 2024-es átalakítása az év hátralévő
részében többletkeresletet és elhalasztott hitelfelvételt egyaránt
eredményezhet.

A lakáshitelezés magához térésének egyelőre nincs nyoma.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint májusban 44,8
milliárd összegű szerződést kötöttek lakáscélú kölcsönökre, ami alig néhány
milliárddal több az előző hónapinál, és messze-messze elmarad az előző évitől.
Ebben ugyan szerepet játszik az is, hogy tavaly tavasszal a jegybanki program
keretében extra kedvezményes kamattal felvehető zöld hitelek nagyon megdobták a
keresletet.

A jelzáloghiteleknél egyedül a szabad felhasználú
kölcsönöknél látható jelentős keresletnövekedés, hiszen április után májusban
is fennmaradt a 10 milliárd feletti havi hitelfelvétel, ami duplája a korábbi
hónapokban átlagosan megszokottnak. Ennek hátterében állhat az, hogy a drága személyi kölcsön helyett sokan inkább szabad felhasználású jelzáloghitel
felvételével szereznek pénzt nagyobb kiadásaikhoz. A másik motiváció pedig a
befektetési cél lehet. Mivel a legjobb állampapír-hozamok tartósan jóval
magasabbak a jelzáloghitel-kamatoknál, sokan élhettek a kamatkülönbségből adódó
profitszerzési lehetőséggel.

A hagyományosan legnagyobb összegben folyósított hitelek
közül a személyi kölcsönök tartják a legjobban magukat.

Ezek összege májusban is 40 milliárd körüli tudott maradni,
ami nagyjából megegyezett az elmúlt hónapok adatával, és messze a legkisebb 
visszaesést mutatja a legnagyobb hiteltípusok közül az előző évihez képest. (A
szezonális hatással nem számoló adat 46,7 milliárdot mutat.) Pedig a személyi
kölcsönök drágák, az átlagos hitelköltség-mutatójuk 19,45 százalék, ami 0,2
százalékkal még emelkedett is májusban.

Július elseje lett a vízválasztó: áldások és csapások érték a pénzünket
Július 1. lett az új január 1. az idén. Szombattól számos változásátszabta a pénzügyeinket. Szigorodtak a hiteligénylés feltételei, emelkedett a diákhitel kamata, csaknem megduplázódott a kamatjövedelmek adója, de harmadolták az alapszámla díját, és lehetővé vált az ingyenes bolti készpénzfelvétel. Bővebben >>>
Economx
Economx

Ez is érdekelhet