BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A Puskás Aréna négy év alatt felért a csúcsra

A budapesti Puskás Aréna ad otthont a második legrangosabb európai kupasorozat, az Európa-liga döntőjének. A Napi.hu egy sportközgazdászt kérdezett, mi szükséges ahhoz, hogy egy ekkora súlyú mérkőzésnek tudjunk otthont adni.

2023. május 31. szerda, 15:45

Fotó: Facebook / Puskás Aréna
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Szabados Gábor sportközgazdász szerint ahhoz, hogy egy város otthont adhasson egy ilyen kupadöntőnek, alapvetően három dolog kell:

  • megfelelő létesítmény,
  • megfelelő rendezvényszervezői tapasztalat,
  • megfelelő sportdiplomácia.

A létesítmény adott: a 67 ezer fő befogadására alkalmas Puskás Arénát 2019 végén adták át, azóta látott már 2020-ban négy Eb-meccset (három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt), valamint egy UEFA-szuperkupadöntőt is, szintén 2020-ban. 

A Puskás Aréna az idei Európa Liga-döntővel gyakorlatilag négy év alatt „kimaxolta” azt, amit sportügyileg ki lehet.

A sportrendezvények szervezésében szerzett tapasztalat is megvan, elég csak a fentebb már említett Európa-bajnokságra gondolni. A sportdiplomáciát nézve is „megvagyunk”, hiszen Csányi Sándor amellett, hogy az ország legnagyobb bankjának az elnök-vezérigazgatója, mellette az MLSZ elnöke, de ami ennél is fontosabb, ő a két legjelentősebb futballszervezet, a FIFA és az UEFA (egyik) alelnöke is.

Sok kritikát meg lehet említeni a magyar stadionépítésekkel, az egyes stadionok kihasználtságával, értelmével, racionalitásával kapcsolatban, de a Puskás Aréna az, amelyiket nem lehet ilyen kritikákkal illetne

– hangsúlyozta Szabados Gábor.

Lesz BL-döntő is?

A labdarúgásban ennél nagyobb mérkőzés talán három van: világbajnoki döntő, kontinentális (Eb) döntő és a Bajnokok Ligája fináléja – és talán még az olimpia is ide sorolható. A vb- és Eb-döntőhöz rendezőnek kellene lennünk, de egy BL- és EL-fináléra jó lehet a Puskás Aréna, amit május 31-e hűen igazol is. Arra, hogy tudunk-e egy szinttel feljebb lépni, Szabados Gábor szerint nem sok esély van.

„Az EL döntője akár megnyithat egy ilyen kaput is, de elnézve az elmúlt évek rendezőit, nem nagyon találni erre példát – azaz, hogy egy korábbi EL-döntőnek otthont adó stadionban rendeznek BL-döntőt. Innen nézve ugyanis furának hat, de a legnagyobb hátránya a Puskás Arénának az, hogy kicsi” – fogalmazott Szabados Gábor. Ugyanis általában a BL-döntőknek otthont adó stadionok jellemzően 70-80 ezer férőhelyesek – kivétel ez alól a koronavírus-járvánnyal sújtott esztendők (például a 2021-es finálét a Porto 50 ezres stadionjában rendezték meg, 33 százalékra levitt kihasználtság mellett). 

„Ha a BL is meglenne, akkor tényleg összejönne a Grand Slam, tehát amit a futballban ilyen szempontból meg lehet csinálni, azt a Puskás Aréna már elérte – ráadásul mindössze négy év alatt” – tette hozzá a sportközgazdász.

Egy esetleges BL-döntőről az UEFA elnöke is elmondta a véleményét. Az esti döntő alkalmából Budapesten tartózkodó Aleksander Ceferin szerint

a magyar fővárosban „mindig minden nagyon jól szervezett”, a Puskás Aréna pedig „csodálatos és lenyűgöző”, ennyi éppen elég ahhoz, hogy Budapest rendre nagy sporteseményeknek adhasson otthont.

A szlovén sportvezető az M4 Sportnak a BL-ről már visszafogottabban nyilatkozott: bármi lehetséges, de a következő időszakra még nem lehet pályázni, ennek megfelelően egyelőre Magyarország sem kandidált.

Károly Gábor
Károly Gábor
Károly Gábor közgazdász végzettségű újságíró és szerkesztő, bő két évtizede dolgozik a magyar médiában. Az Economx főmunkatársa és felelős szerkesztője korábban az Indexnél, a Világgazdaságnál, az Origónál, a Magyar Nemzet Online-nál és a Fintech.hu-nál is megfordult; utóbbinál főszerkesztőként irányította a pénzügyi technológiával foglalkozó szakportált. Pályája során dolgozott hír-, rovat- és címlapszerkesztőként, írt gyorshíreket, tudósításokat, interjúkat és hosszabb háttéranyagokat is. Leginkább gazdasági, pénzügyi, makrogazdasági és vállalati témákkal foglalkozik, különös érdeklődéssel követi a magyar gazdaságpolitika, a költségvetés, az adózás, a fintech és a vállalati innováció ügyeit. Szereti azokat a témákat, ahol a száraznak tűnő adatokból végül egy nagyon is emberi, üzleti vagy politikai történet áll össze.

Ez is érdekelhet