Nem támogatja a növényvédőszerek felhasználásának kötelező csökkentését és a természet helyreállítását célzó törvényt az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt. Ezzel a döntéssel összeomolhat az Európai Unió évek óta hangoztatott elképzelése a fenntartható élelmiszer-előállításról, de a klímacélok előmozdításáért tett uniós vállalások is veszélybe kerültek.
A jobbközép frakció döntését keményen bírálják a szociáldemokraták és a liberálisok. A baloldali frakciók ezért arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy ne tegyen javaslatot júniusban az új géntechnológiák (NGT-k) szabályozására vonatkozóan, amelyet viszont a néppárti képviselők támogatnak és a baloldali frakciók utasítanak vissza.
Az uniós adok-kapok célja vélhetően az, hogy a feldühített gazdák és a versenyképességüket féltő agrárvállalatok bizalmát visszaszerezzék az EU intézményei az EP-választások közeledtével.
Géntechnológia váltaná a növényvédőket?
Az elmúlt évek egyik legnagyobb vihart kavart javaslata a növényvédőszerek használatának 50 százalékos csökkentése 2030-ig. Az elmúlt években komoly fenntartásokat fogalmaztak meg a tagállamok a brüsszeli javaslat miatt, a gazdáknak pedig fogalmuk sincs mivel helyettesítenék a vegyszereket.
Az éveken keresztül megválaszolatlan kérdésre Brüsszel ezúttal megadta a választ: az új géntechnológiák (NGT-k) széleskörű alkalmazása válthatná a növényvédőket.
A napokban heves vita robbant ki az Európai Parlament meghatározó frakciói között azzal, hogy az Európai Néppárt bejelentette, mégsem támogatja a növényvédő-felhasználás csökkentését.
Erre reagálva az Európai Bizottság egyik meg nem nevezett tisztségviselője az Euractivnak arról beszélt,
ha a parlament blokkolja a vegyszerek használatának korlátozását célzó javaslatot, akkor az Európai Bizottságnak nem kellene bemutatnia az új géntechnológiák szabályozására vonatkozó javaslatát.
A tisztségviselő szerint csak csomagban lehet gondolkozni, vagyis ha nem korlátozza az EU a vegyszerhasználatot, akkor nincs értelme az NGT-k GMO-któl eltérő szabályozásának sem.
A felvetéssel a bizottság munkatársa vélhetően arra utalt, hogy a néppártra Brüsszel azzal gyakorolna nyomást, ha visszakozna a génszerkesztési eljárásokat megengedő, de a GMO-kat továbbra is korlátozó tervezetétől, amelyet júniusban ismertetne az EU végrehajtó testülete.
A baloldali frakciók eltérően gondolkoznak az új géntechnológiák bevezetéséről. A zöldek teljes mértékben elutasítják a GMO-kra vonatkozó törvények fellazítását, míg a liberálisok és a szociáldemokraták azt hangsúlyozzák: noha az Egyesült Államok és Kína már alkalmazza a növénynemesítés felgyorsítását és a növények ellenállóképességének javítását segítő módszereket, Európának nem kell követnie ezt az utat, ahogy a két szuperhatalommal szemben a génmódosítást sem engedélyezte általánosan az EU.
Az agráriumot is megosztja a „GMO light”
Az agrárvállalatok és a termelők legnagyobb európai érdekképviselete, a Copa-Cogeca támogatják az NGT-k új, jelenleginél lazább szabályozását. Álláspontjuk szerint csak így veheti fel a küzdelmet a mezőgazdaság a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással és csak a génszerkesztéssel tartható fenn az élelmezés-biztonság.
Az agrárcégek kimondottan támogatják a géneljárásokat, beleértve a hagyományos GMO-termesztést is, amely jelenleg külön engedélyezési eljáráshoz kötött az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy egy GMO növény termesztését először kérelmezni kell, majd az EU az egészségre és a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata után dönt az engedélyezésről.
A tagállamok között sincs egyetértés a géntechnológiákról: Magyarország és Németország már jelezte, nem támogatja a jelenlegi szabályok fellazítását.
Miért került újra napirendre a GMO-vita?
Az új géntechnológia és a hagyományos génmódosítás jelentősen eltér. Míg a korábbi GMO-módszer lényege, hogy egy növény egy másik élőlény génjeinek hozzáadásával új tulajdonságokat kap, addig az új technológiák már a génszerkesztéssel, idegen DNS bejuttatása nélkül érik el ezt a hatást. A technológia mellett azzal érvelnek, hogy a génszerkesztés hatására lezajló változások természetes körülmények között is létrejöhetnek, míg a hagyományos GMO-knál a természetben nincs esély az ilyen változásokra.
Az Európai Unió tagállamai megosztottak, sok tagállamban ugyanis régóta engedélyezett a génmódosított növények termesztése.
Az új géntechnológiákat a közelmúltban Nagy-Britannia is elérhetővé tette. A briteknél ugyanakkor komoly felháborodást váltott ki, hogy nem csak a növénynemesítésben, de az állattartásban is engedélyezték a technológiát,
amelynek hosszabb távú következményei kiszámíthatatlanok és a szabályok betartásának ellenőrzése is lehetetlen feladat.
Hogyan dühítette magára Brüsszel a gazdákat?
Az elmúlt évek legnagyobb vihart kavart uniós terveinek nagy többsége a mezőgazdasághoz és az élelmiszer-előállításhoz köthető. A Green Deal és a Fit for 55 klímacsomagokban megfogalmazott célok között kiemelt helyen szerepel
- a termeléssel járó károsanyag-kibocsátás visszaszorítása,
- a talajok minőségének javítása
- és a biológiai sokféleség helyreállítása.
A szociáldemokrata Frans Timmermans bizottsági alelnök javaslatai szerint
a fenntartható mezőgazdaság csak akkor valósulhat meg, ha 2030-ra jelentősen csökken a növényvédőszer-használat és a természet helyreállítása érdekében egy Hollandia méretű területet vonnak ki a mezőgazdasági termelésből.
Az állattartókat is súlyosan érintené a zöldstratégia, mivel az antibiotikum-használat drasztikus csökkentése mellett az állatjóléti elvárások növelésével drága beruházásokra kényszerülhetnek, miközben az unióba érkező termékek előállítási körülményeire még mindig nem terjednek ki a szigorú előírások. Mindez komoly versenyképességi hátrányt okoz az európai gazdáknak.
