Speciális konstrukciókkal, adótanácsadói
konzultációkkal, a tervezés megváltoztatásával, az amerikai belső adózási források áttekintésével, strukturált termékekkel talán lehet megoldásokat
találni – tudta meg a Napi.hu a Niveus Consulting és a WTS Klient szakértőitől.
(Az is nyilvánvaló, a már csak december 31-ig hatályos egyezménnyel kapcsolatban
még számos elképzelés fog napvilágot látni, korábban a Napi.hu is
körbejárta a témakört.)
Milyen következményekkel számoljanak a befektetni kívánó magyar állampolgárok, akik a magyar jog szerinti adóalanyok?
A WTS Klient szerint kétségtelen, hogy egyezmény hiányában
az osztaléknak, illetve kamatnak minősülő jövedelmek esetében egy magyar
adóilletőségű magánszemélynek, a jelenleginél jóval magasabb adóteherrel kell
majd számolnia egy USA-pénzügyi eszköz, vagy részesedés közvetlen tartása
esetén.
Az Amerikai Egyesült Államok-béli befektetési szolgáltatón
keresztül tartott amerikai tőzsdei részvények értékesítésénél, azt is a számításba
kell még venni, hogy egyes kedvezményes magyar adózási szabályok (például az
úgynevezett adókiegyenlítés lehetősége) nem lesznek majd alkalmazhatók.
Nézzük meg, ha egy magyar adóilletőségű magánszemély például
munkavállalói részvényjuttatás keretében munkáltatója USA-béli anyavállalatának
részvényeit kapta! Mi a teendője? Számára mindenképpen javasolt a meglévő részvénypozíciók
áttekintése, adott esetben másfajta pénzügyi instrumentumokká való
átkonvertálása, de legalábbis az amerikai belső (forrás)adóztatási szabályok átfogó
kiértékelése.
Ilyen kegyetlen
számokra készüljünk?
A Niveus szakemberei szerint az egyezmény alapján számos
esetben az USA és Magyarország egyáltalán nem, vagy kizárólag korlátozottan
adóztathatta az USA adóalanyoktól a magyar illetőségű adóalanyok részére
történő kifizetéseket.
Az egyezmény felmondása után számos jövedelemtípus esetében
(így osztalék, kamat, jogdíj) az USA
- 30 százalékos os forrásadót fog levonni,
- amelyet még magyar kötelezettség is terhelni fog (5 százalékos személyi jövedelemadó és számos esetben 13 százalékos szociális hozzájárulási adó).
Mit gondoljunk át,
hogyan változtassunk eddig tervezésükön?
Erre nincs általános érvényű megoldás, minden esetben
egyedileg kell vizsgálni, így adótanácsadói konzultáció javasolt – hangsúlyozta
a Niveus.
Ám ha az értékpapírt valamilyen speciális konstrukcióban (például
strukturált termékek, amelyek többek
között USA termékeket is magukban foglalnak) nem amerikai cég bocsátotta ki, illetve a befektetési szolgáltató egy
olyan országban található, amellyel mind az USA, mind Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményt kötött és a
forrásadó alóli mentességekről részben,
vagy egészben az ominózus egyezmény rendelkezik, akkor a magyar adóügyi
illetőséggel bíró lakossági
befektetőnél a többletadóztatás elkerülhető.
Ezt tekintsék át a
vállalatok!
Létezik két olyan szempont, amelyeket az elkövetkező
időszakban fontos lehet áttekinteni minden olyan vállalatnak, ahol tagi,
részvényesi oldalról amerikai illetőségű társaság érintett.
Az egyik ilyen szempont az úgynevezett belföldi ingatlannal rendelkező társaságok adóztatása, a másik pedig az úgynevezett cégcsoport-finanszírozással érintett struktúrák.
Amennyiben egy amerikai hátterű vállalatcsoporton belül egy
magyar társaság eszközeinek meghatározó hányada belföldi, Magyarországon fekvő
ingatlanokból áll (például egy magyar ingatlanos projekttársaság) és egy ilyen
társaságban a tengerentúli anyavállalat értékesíti a részesedését, a jelenlegi
adóegyezmény nem teszi lehetővé, hogy Magyarország megadóztassa ezen részesedés
értékesítésen az elért nyereséget.
2024 januárjától – értelemszerűen az adóegyezmény hiányában – már nem érvényesül ez a korlát, így az USA hátterű ingatlanos projekttársaságok
esetében kiemelt figyelmet szükséges szentelni az esetleges exit pozíciók
optimalizálásra.
Ami a cégcsoport-finanszírozással foglalkozó magyar
társaságok számára újabb szempont, hogy mindig is alapvető fontosságú volt működésük
kapcsán Magyarország kiterjedt adóegyezményi hálózata a kamat és osztalék
jövedelmek forrásadóztatása körében. Az egyezmény hatályon kívül helyezésével itt
is nyílik egy újabb terület, ahol megváltozott körülményekkel kell szembesülniük
USA hátterű cégcsoportoknak.
Vagyis tetszik, nem tetszik, elképzelhető a meglévő
struktúrákhoz történő hozzányúlás – mutatott rá a WTS Klient.
Miképp alakulnak át
az osztalékfizetési szabályok?
A Niveus szerint mennyiben az amerikai kibocsátó közvetlenül
a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektető részére fizet
osztalékot, úgy az adókötelezettség:
- egyezmény alapján 15 százalék (csak USA forrásadó),
- egyezmény hiányában 48 százalék (30 százalék USA forrásadó, valamint 5 százalék magyar szja és 13 százalék szocho), utóbbi azonban
legfeljebb a minimálbér 24-szerese lehet).
Ám mutatkozik két megoldási mód is – igaz, sok munkával jár, mint az alábbiakból hamarosan kiderül. Ha az értékpapírt egy amerikai cég bocsátotta ki, illetve végső soron az ebből származó
bevételt, jövedelmet magyar adóügyi illetőségű lakossági befektető részére
fizetik meg, úgy nagyon speciális adminisztrációval lenne csak elkerülhető a
kettős adózás (például a befektető adóügyi illetőséget vált), vagy esetlegesen a
korábban említett strukturált termékekkel.
Adózás a kamat után
Amennyiben az amerikai kibocsátó közvetlenül a magyar adóügyi
illetőséggel bíró lakossági befektető részére fizet kamatot, úgy az
adókötelezettség:
- egyezmény alapján 15 százalék (magyar szja),
- egyezmény hiányában 48 százalék (30 százalék USA forrásadó, valamint 5 százalék magyar szja és 13 százalék szocho – utóbbi esetében,
mint egyéb jövedelem, nincs felső korlát).
Ne feledkezzünk meg a
brókercégekről
Annál is inkább, mert velük kapcsolatban is számtalan kérdés
merült fel az egyezmény felmondása miatt (is) bizonytalanná vált jövőre nézve.
A Niveus szerint általánosságban egy brókercég feladata, hogy az értékpapírokat
venni és eladni akaró feleket összekösse és lebonyolítsa a közöttük végbemenő
tranzakciót.
Mindezek alapján a brókercég adóköteles bevétele a kapott
szolgáltatási díjból ered (nem pedig az értékpapírokkal kapcsolatos
kereskedelem eredményéből, mivel az a magyar adóügyi illetőséggel bíró
lakossági befektetőt illeti meg).
Amennyiben a kifizetés, nyereség USA illetőségű személytől
ered, úgy az a brókercég saját adózását nem befolyásolja, ő a magyar adóügyi
illetőséggel bíró lakossági befektetővel szemben legfeljebb kifizetőként járna
el (a forrásadóval is csökkentett összeg tekintetében). Ugyanakkor hazai
kifizető hiányában (így nem magyar adóügyi illetőséggel bíró brókercég
esetében) a teljes magyar adókötelezettség teljesítése (így számítások,
bevallás, fizetés stb.) a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektető
feladata lenne – húzta alá a Niveus.
