A 13. havi nyugdíjat 2021-ben vezették be, lépcsőzetesen. Az első évben még csak negyedhavi összeget fizettek, majd 2022-től már a 100 százalékot. 

A járandóság minden év februárjában érkezik, összege pedig a rendes nyugdíjéval egyezik meg. Így gyakorlatilag az utolsó téli hónapban  duplán érkezik a nyugdíj.

Azonban nem mindenkinek - hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. 

A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis

a 13. havi nyugdíjra, ahogy az év eleji nyugdíjemelésre is, csak azok jogosultak, akik a megelőző év december 31-ig nyugdíjba vonultak, és még mindig jogosultak nyugdíjra januárban. Aki tehát január 1-jén vonul nyugdíjba, az nem számíthat sem 13. havi kifizetésre, sem az év eleji és az évközi nyugdíjemelésekre.

Mindezzel azért is fontos tisztában lenni, mert a nyugdíjszakértők többnyire azt szokták javasolni, hogy megéri megvárni a következő évet a nyugdíjba vonulással. Mégpedig azért, mert a valorizációs szorzó emelése többet számíthat hosszú távon, mint a plusz egy 13. havi nyugdíj és az azévi emelések. A nyugdíjemelés mértéke ugyanis az inflációtól függ, a tárgyévi valorizációs szorzók növekedése viszont a megelőző év kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkeresete nominális növekedésével egyezik meg. A bérnövekedés pedig jellemzően magasabb, mint az infláció mértéke.

Olyan esetben tehát, ha emiatt valaki kivárja a következő évet a nyugdíjazással, akkor nem számíthat sem emelésre, sem 13. havi nyugdíjra. 

Érdemes ugyanakkor tudni, hogy visszamenőleg is nyugdíjba vonulhat valaki. Ez azonban csak igen ritka esetben indokolt.