Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor a csokoládégyártás alapanyagául szolgáló kakaóbab ára márciusban – három év óta először – leesett tonnánként 3000 dollár alá, talán lehetett reménykedni a jegyzésárak visszatérésében a sokéves átlagnak tekinthető 2000-3000 dolláros ársávba.
Azóta viszont mindössze négy hónap leforgása alatt több mint a duplájára ugrottak a jegyzésárak, csütörtökön 6200 dollár/tonna fölötti árakon kötötték a határidős szerződéseket. S nem is biztos, hogy itt vége a meglehetősen volatilis ármozgásra képes kakaóbab drágulásának, volt már példa sokkal magasabb árakara is, például 2024 végén, amikor 13 ezer dollárra szökött fel a jegyzés, ami történelmi csúcs is volt egyben.
A világ kakaótermésének 60-70 százalékáért két nyugat-afrikai ország, Elefántcsontpart és Ghána felel, ahogy ott alakul a termés, nagyjából meg is határozza a világpiaci árakat. Az időjárás azonban nem kedvezett az elmúlt hónapokban az egyébként kényes kakaófának: az El Nino klímajelenség először heves esőzéseket, majd aszályos, forró időszakot hozott. A kakaóhozam szempontjából ez kifejezetten káros: a túl sok és a túl kevés nedvesség sem jó, most pedig jutott mindkettőből.
A heves esőzések és a párás meleg ráadásul egy csomó gombás betegségnek is megágyazott, köztük olyannak is, ami miatt nem volt más megoldás, mint a fertőzött fák kivágása. Az új ültetvényeknek viszont 4-5 év kell, hogy termőre forduljanak.
A nyugat-afrikai termelés nagy részét családi gazdaságok végzik, akiktől – hiába a tőzsdei szárnyalás – államilag szabályozott árakon veszik át a kakaóbabot, hasznuk szinte semmi, a műtrágya és a növényvédő szerek pedig drágák. A Deutsche Welle riportja szerint 2,5 millióan élnek kakaótermelésből a térségben. A beszámoló szerint az idei termés nem csak az időjárás viszontagságai miatt problémás, hanem mert sok gazdával halasztott fizetéssel szerződtek le a felvásárlók, így nincs elég pénz a kellő számú betakarító munkásra.
A két afrikai országban nincs feldolgozás, a nyers kakaóbabot exportálják, a jelentős profit a csokoládégyártóknál csapódik le. Árupiaci szakértők szerint a következő hetek meghatározók lehetnek a kakaópiacon:
- a globális készletek még magasak,
- de a piaci szereplők láthatóan árazni kezdték az időjárási kockázatokat,
- az időjárás alakulásával nagyjából be lehet lőni, hogy alakul a terméshozam a szeptemberi szüretre,
- az előzetes becslések szerint Elefántcsontpart idén 1,8 millió tonnát takaríthat be, szemben az előzetesen várt 2,2 millió tonnával – ez van akkora különbség, ami magyarázatul szolgál a határidős jegyzésárak meredek emelkedésére.
A csokoládégyártók szempontjából a megemelkedett kakaóárak magasabb gyártási költségeket és csökkenő profitmarzsokat jelentenek. Korábban, a történelmi rekordárak idején több gyártó csökkentette a kapacitásait, vagy módosította a termékösszetételt a kakaótartalom csökkentésével, ahol erre lehetőség volt.
A nagy kérdés, hogy most újra emelkedni fognak a csokoládéárak? Lehet hogy el lehet kerülni. A globális csokoládékeresleten ugyanis még érezni a elmúlt két évben tapasztalt rekordmagas kakaóárak hatását.
Az első negyedéves feldolgozási adatok többnyire visszaesést mutatnak. Az európai kakaófeldolgozás 7,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, 325 900 tonnára visszaesve, ami a leggyengébb első negyedévi teljesítmény 17 éve.
Az észak-amerikai feldolgozás 3,8 százalékkal, 106 100 tonnára csökkent, míg a brazíliai feldolgozás 0,8 százalékkal, 51 700 tonnára apadt.
Ázsia egyértelműen kivétel: az ottani feldolgozás mennyisége az előző év azonos időszakához képest 5,2 százalékal, 223 500 tonnára nőtt, ami az előző negyedévhez viszonyítva még meredekebb, 13,4 százalékos növekedést jelent.
