A természetes hidrogén olyan, kinccsel felérő energiaforrás, amelyet nem véletlenül hívnak fehér-, de még inkább: aranyhidrogénnek. Az igaz, hogy a lelőhelyet meg kell találni, de ha az megvan, a zöldhidrogénnél is gyorsabban, ráadásul kisebb karbonlábnyom hátrahagyásával is kitermelhető lehet az energiahordozó. Ausztrália válhat a világ első hidrogénbányászává.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz Egyesült Királyság egyik legfelkapottabb tengeri és szárazföldi szélerőmű telepítési helyszínén az energiatermelés és szolgáltatás evolúciós ugrására készül a Siemens Gamesa. Összekapcsolják a szélfarmot a zöldhidrogén termeléssel, és szerintük így minden sokkal jobb lesz.
Szerző(k): Szabó M. IstvánEgy kicsi, de annál ambiciózusabb ausztrál cég azzal állt elő, hogy az évtized közepére másfél dollárnál kevesebbért egységnyi zöldhidrogént előállítására alkalmas elektrolizálót épített és fejleszt. Sokat sejtető, hogy egyetemi kutatóintézet adja a knowhow-t, a pénz nagy részét pedig maga a kormány.
Szerző(k): Szabó M. IstvánTalálkozott a német gazdasági miniszter a norvég miniszterelnökkel, és a legfontosabb közlendőjük a megbeszélések után az, hogy ki kell váltani az orosz olajat és gázt az energiamixből - amilyen gyorsan csak lehet.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz energiaszektorban sokat hangoztatott probléma, hogy a napelem jó energiatermelő, de az időszakossága miatt csak részlegesen felel meg az emberi fogyasztási szokások kiszolgálására, illetve hogy azért kell az atomerőmű, a gázerőmű, a szénerőmű, hogy akkor is legyen áram, amikor nem süt a nap. Azt, hogy e kérdéskör milyen tempóban keresi az ettől eltérő válaszokat, s hogy mennyire gyorsan meg tud változni az a helyzet, miszerint: addig nem lesz érdemi változás, míg a hosszútávú energiatárolás kérdése meg nem oldódóik, nos, azt jól mutatja az Enapter friss bejelentése.
Szerző(k): Szabó M. IstvánMeglepő, ha az EU-ban egy fontos kérdés úgy kerül elő, ahogy az a zöldatom és a zöldgáz ügyével történt; de az méginkább, hogy máris megjelent az az értelmezés, hogy e lépés volna az olcsó energia záloga. Mi van az átcímkézési szándék mögött? Miért vannak máris késésben a lengyelek? Továbbra is ki kell-e világítani éjszaka a belga autópályát? Egyáltalán: gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük tovább? Erről szól a Napi.hu friss videós podcastja.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA napokban nagy meglepetést keltett a hír, hogy az egy híján 300 nap alatt összekalapált új holland koalíciós kormány 5 milliárd eurós kerettel új nukleáris projektet indítana, melynek végeredményét, két új atomerőművet a következő évtizedben tető alá is hozna. Az elképzelés továbbra is valós, de a most bejelentett lépések megmutatják, hogy a holland kormány fejében hol is van a helye az atomnak a jövő energiamixében: messze-messze a zöldhidrogén mögött.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz ausztráliai Newcastle a világ legnagyobb szénrakodó tengeri kikötője, ahonnan jelenleg is az éves ausztrál szénexport mintegy 40 százalékát hajózzák be Kínába, Japánba, illetve Ázsia más országaiba. A kikötő maga azonban - a spanyol Iberdolával kötött friss megállapodással, de egy nagy tervezési csomag eredményeként - teljes egészében megújuló energiára támaszkodva működhet.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA németek szerint inkább csak kamu, pedig az is lehet, hogy India tényleg annyira bele akar szeretni a zöldhidrogénbe, hogy a céljai elérése érdekében hajlandó extrém mértékű támogatást is biztosítani a szektor befektetői számára. Az ígéretek meglehetősen közeliek, ám az még inkább elgondolkodtató, hogy a célár már hitelesebb forrásban is felbukkant.
Szerző(k): Szabó M. István
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
