versenyképesség

A magyar gazdaság elveszítette versenyképességi előnyét

A magyar vállalatok versenyképességének javítása céljából a társadalmi partnerekkel egyeztetett, középtávú prognózison alapuló ár-bér politikát tart szükségesnek Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja, a Kopint Datorg gazdaságkutató igazgatója. Az utóbbi időre jellemző bérkiáramlás és a forintárfolyam erősödése ugyanis rontotta a cégek pozícióit, ennek ellensúlyozására szerinte a fiskális politikának kell lépéseket tennie. A kormány többek között a közterhek csökkentésével javítana a helyzeten.

Lassítani kell a belső kereslet bővülését

A magyar vállalatok versenyképességének javítása céljából a társadalmi partnerekkel egyeztetett, középtávú prognózison alapuló ár-bér politikát tart szükségesnek Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja. Az utóbbi időre jellemző bérkiáramlás és a forintárfolyam erősödése ugyanis rontotta a cégek pozícióit, ennek ellensúlyozására szerinte a fiskális politikának kell lépéseket tennie. A kormány többek között a közterhek csökkentésével javítana a helyzeten.

Versenyelőnyt hozott a csúszó leértékelés

Magyarország elsősorban az 1995 és 2001 májusa között érvényben levő csúszó leértékelési rendszernek köszönhetően ma is versenyképesebb a többi közép-európai országnál. A reálárfolyam-alapú magyar versenyelőny részben magyarázatot adhat a világgazdasági dekonjunktúra ellenére fennmaradó dinamikus növekedésre is - áll az ING Bank elemzőinek jelentésében.

Nincs veszélyben a külső egyensúly

Az előzetes várakozásokkal ellentétben javult a magyar gazdaság külső pozíciója 2001-ben és a közeljövőben sem kell jelentős romlástól tartani. A forint árfolyam-erősödése nem járt és feltehetően nem is fog a külkereskedelmi deficit megugrásával járni - áll a makrogazdasági kutatásokkal foglalkozó International Center for Economic Growth (ICEG) európai központjának jelentésében.