vegyipar

Tavaly nőtt a vegyipar kibocsátása

Tavaly 6,7 százalékkal nőtt a magyar vegyipar termelése, miközben az Európai Unió kivitele stagnált és a magas alapanyagárak miatt a kőolaj-feldolgozó szektor teljesítménye sem növekedett. Az ágazat kilátásai jók, a magas vegyianyag-importigény azt mutatja, hogy még van tere a belföldi kapacitások növelésének - állapítja meg a szakmai szövetség. Az ágazat értékesítése a termelési volumennél sokkal gyorsabban, 37 százalékkal emelkedett, s elérte a 6,65 milliárd eurót. A szakmai szövetség szerint a növekvő belföldi termelés és exportértékesítés ellenére tavaly a vegyipari termékeknél még mindig 2 milliárd dollár értékű importtöbblet keletkezett, ami azt mutatja, hogy van még tere a magyarországi kapacitások bővítésének. A környező országokban is számottevő a magyar vegyipari termékek importja.

Az integráció a hatékonyság növelésének sokak által választott útja

A globalizációból eredő tényleges kihívásokra adandó válaszként, vagy csupán az a miatti veszélyérzet elhessegetésére a vegyiparban erősödtek az integrációs törekvések, megélénkült a szerkezetátalakítás, olykor profilbővítés vagy éppen profiltisztítás formájában. A példák azt mutatják, hogy az integráció célszerű irányát, mélységét illetően meglehetősen eltérő nézetek érvényesülnek.

Szűkek a vegyipari cégek fogadóórái

Az ipari és mezőgazdasági javak fogyasztókhoz, felhasználókhoz történő eljuttatása, a szállítás, szállítmányozás ugyanolyan fontos tevékenység, mint azok megtermelése. Ráadásul ez a feladat egyre nagyobb kihívást jelent, egyrészt az áruk volumenének növekedése, másrészt az energiaköltségek emelkedése miatt. A vegyiparban mindezt tetézi, hogy a szállítandó termékeinek nagy hányada az átlagosnál jóval nagyobb környezeti kockázatú. Az Európai Vegyipari Fuvarozók Szervezete, az ECTA amely egyaránt képviseli a közúti, vasúti és belvízi szállítóeszközöket működtető cégeket e sokrétű követelményeknek való megfelelésben segíti tagjait. Az ECTA programjában több, a szállítmányozók munkáját nehezítő, a hatékonyságot rontó gond megoldása is szerepel. Azt szorgalmazza, hogy a közúti fuvarozók növelhessék 16 órára a napi üzemidőt. A jelenlegi rendszer ugyanis arra kényszeríti őket, hogy a járműveik csúcsforgalmi időben közlekedjenek, ami többletterhelést jelent a gépkocsivezetők és a fuvareszközök számára egyaránt. Egyelőre a legtöbb vegyi üzem csak 8 és 15 óra között hajlandó rakodni, holott a fuvarozók szerint a 6 és 22 óra közötti idősáv biztosítása lenne az ideális. Ugyancsak a közúti fuvarozás gazdaságosságának a javítását kívánja szolgálni az az online piac a fuvartőzsde , amely révén az üres fuvarok aránya nagymértékben csökkenthetőnek látszik. I

A vegyipari logisztikában is nő az internet szerepe

Noha az online piacoknak köszönhetően ma már interkontinentális üzletek is percek alatt megköthetők, az üzlet lebonyolítása, az áru leszállítása virtuális módszerekkel nem oldható meg, az döntő mértékben még a hagyományos módon történik. A vegyipari szférára szakosodott online szolgáltatók most azon fáradoznak, hogy a szállítmányozási, bizonylatolási feladatok elvégzéséhez a lehető legteljesebb megoldást nyújtsák.