választások

Libikókába kerül a lengyel gazdaság a választások után?

A vasárnapi lengyel parlamenti választásoktól nem várható meglepetés – elsöprő jobboldali győzelem várható, mivel a korrupciós botrányok annyira lejáratták a kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetséget (SLD), hogy az ország jó és egyre jobb gazdasági helyzete dacára csak a szavazatok mintegy 6 százalékára számíthat, az összes többin jobboldali pártok osztoznak. Kormányt alakítani várhatóan a liberális Polgári Platform (PO) és a Jog és Igazság (PiS) koalíciója fog. Ez utóbbi azonban csak a két héttel a parlamenti választások után tartott elnökválasztás eredményének ismeretében hajlandó megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat. Elképzelésük ugyanis az, hogy a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski legyen a miniszterelnök, és ikertestvére, Lech, a párt tiszteletbeli elnöke, Varsó főpolgármestere az államfő. Egyelőre egyiknek sincs sok esélye, mert a közvélemény-kutatások szerint ugyan a korábbi 5-ről 1 százalékra fogyott előnnyel, de még vezet a PO a parlamenti versenyben, elnökjelöltje, Donald Tusk pedig a szavazatok 44 százalékra számíthat Lech Kaczynski 26 százalékával szemben. A legnagyobb kérdőjel az új kormány gazdaságpolitikája, ugyanis a liberális PO és a dolgokat a saját kezében összpontosítani akaró PiS elképzelései között szakadék tátong. A liberálisok egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadót vezetnének be, a PiS ezt élesen elveti, és csökkentene ugyan, de kétkulcsos, 18 és 32 százalékos adót alkalmazna. Míg a PO szerint kormányzati ciklusuk alatt be kellene fejezni a megmaradt állami vagyon privatizálását, a PiS a stratégiai fontosságú cégek eladását ellenzi, de ide sorolja például a postát, a KGHM rézművet és a PKO BP-t, a legnagyobb lakossági bankot is. Ellentétek alakulhatnak ki amiatt is, hogy – a Rzeczpospolita című lap értesülései szerint – Jan Rokita, a PO vezetője csak öt minisztériumot hagyna meg a jelenlegiek közül. A gazdasági tárcák sorában csak a pénzügyminisztériumhoz nem nyúlnának, de létrehoznának egy újat, amelyhez a területfejlesztés tartozna, a beérkező uniós pénzekkel együtt. Több tárca összevonásával alakulna meg a munka-, egészségügyi és társadalombiztosítási minisztérium, az államkincstári és gazdasági minisztérium, valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárca, de a stratégia és a döntéshozás igazi központja a miniszterelnöki hivatal lesz.

A piacok örülnek Putyin diadalának

Az alsóházi mandátumok csaknem felének megszerzésével lehengerlő győzelmet aratott a vasárnapi választásokon az „Együtt az elnökkel!” jelszóval indult Egységes Oroszország. A piacok erősödéssel reagáltak az eredményre, abban bízva, hogy ez elősegíti a reformok folytatását.

Kuponos privatizáció Szerbiában?

Vojiszlav Kostunica választási győzelme esetén az új szerb kormány alapvetően megváltoztatná az eddigi gazdaságpolitikát, így például a magánosítás eddigi modelljét a kuponos privatizáció váltaná fel - nyilatkozta a jugoszláv elnök gazdasági tanácsadója. Állítása szerint céljuk a gazdasági élet piacosítása.

Nem változik a cseh gazdaság a választások után

Pozsonyi tudósítónktól: A tegnapi cseh lapok szerint az ország gazdasága a hét végi parlamenti választásokat követően továbbra is erős állami ellenőrzés alatt marad, radikális reformintézkedések nem várhatók. „A gazdasági reformokat jegelik” - vélekedett a Mladá Fronta Dnes, amely szerint a választások végeredménye semmilyen fordulatot nem hoz a gazdaságban, az állam nem fog kivonulni onnan. A lap kommentárja szerint a döntően baloldali színezetű leendő kormánykoalíció biztosan segítséget nyújt a veszteséges nagyvállalatoknak, és az állami befolyás alatt álló vállalatoknál nem fog hozzájárulni jelentősebb elbocsátásokhoz, különösen azokban a körzetekben, amelyekben jellemző a nehézipar túlsúlya. Nem tudni, hogy a valószínű kormányfő, a Milos Zeman örökébe lépő szociáldemokrata Vladimír Spidla visszafogja-e vagy sem költekező hajlamát. Ha nem, akkor a pénzpiac, a jegybank vagy Brüsszel majd figyelmezteti a kabinetet korlátaira. A Hospodárské Noviny gazdasági lap úgy látja, a reformok elmaradása mellett az adók érdemi csökkenésével sem lehet számolni. „A szociáldemokraták és a Koalíció (két jobbközép párt alkotta választási szövetség) esetleges kormányalakítása erős szociális államot eredményez” - állítja a lap. A Lidové Novinynak az a véleménye, hogy az állam finanszírozási rendszerének jelenlegi tarthatatlansága ellenére minden megy tovább a régi mederben, a legfontosabb területeken, az állami kiadások és a nyugdíjfolyósítás terén elmaradnak a szükséges reformok. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa