újjáépítés

Egy könyvelési hiba miatt 6 milliárddal többet tud költeni a Pentagon az Ukrajnának szánt fegyverekre

Kiderült, a felszerelések értékelése közben nem a nettó könyv szerinti értéket vették figyelembe. Korábbi jelentések az értékelési különbséget 3 milliárd dolláros tartományba tették, de a most közreadott adatok véglegesek és ez az összeg visszavándorol a támogatási alapba.

Herkulesi feladatok előtt áll a görög kabinet

Athén sokat tett az adósságválság utáni újjáépítésért, de a munkát még messze nem végezte el. A görög miniszterelnöknek nagy többségre van szüksége ahhoz, hogy a reformokat tovább vihesse.

Ötvenmilliárd dollár kell Irakra

Irak újjáépítéséhez a Világbank becslése szerint több mint 50 milliárd dollárra lenne szükség a következő négy évben, ebből 17,5 milliárdra jövőre - szivárogtatták ki japán lapok. Japánt és a többi tagországot a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tájékoztatta. James Wolfensohn, a Világbank elnöke úgy nyilatkozott, hogy az adatokat addig nem akarják nyilvánosságra hozni, amíg be nem fejezik azokról a konzultációkat Irakkal, de azt elismerte, hogy az 50-75 milliárdos amerikai becslés nem esik messze a nemzetközi pénzintézet előrejelzésétől. A Nihon Keizai Shimbun gazdasági lap szerint hivatalosan az október 23-24-ére Madridba tervezett nemzetközi donorkonferencián jelentik majd be az adatokat. Nem sok jót ígér azonban a konferencia eredményeit illetően, hogy az Európai Unió mindössze 200 millió eurót szán erre az évre az iraki újjáépítés költségeinek fedezésére, Kanada pedig közölte, hogy nem kíván újabb segélyeket adni. Az EU országai természetesen külön is tehetnek felajánlásokat az értekezleten, de egy szakértő a Reutersnak úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy az USA-n kívüli világ 2 milliárd dollárnál többet ajánljon fel a konferencián 2003-ra. Az amerikai kongresszusban eközben mindkét párt felől egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra, hogy a Bush elnök által tervezett 20,3 milliárd dolláros amerikai támogatást Irak ne segélyként, hanem kölcsönbe kapja - jegyezte meg a USA Today című lap. Ahhoz azonban, hogy az ország talpra tudjon állni és legyen némi esélye hiteltörlesztésre, fel kell futtatnia olajexportját, amelyet az utóbbi hónapokban a szabotázsakciók hátráltattak. Ennek ellenére az utolsó hét átlagában az olajkitermelés elérte a napi 1,9 millió hordót (a háború előtt 2,8 millió volt), az export a napi 1-1,2 millió hordót, bár ez is elmarad a korábban tervezettől.

Bagdad kapujánál vannak a szövetségesek

A csütörtökre virradó éjszaka végrehajtott heves bombázások után az amerikai-brit csapatok tegnap szinte ellenállás nélkül jutottak el a Szaddám Huszein nevét viselő bagdadi nemzetközi repülőtérhez és készülnek ennek ostromára. Ezzel tíz kilométerre közelítették meg a város szélét, ahol több épületet, köztük Huszein egyik palotáját átvizsgálták, majd visszahúzódtak. Egy meglepő hír szerint az elit köztársasági gárdának a fővárost védő hat hadosztálya közül négy állítólag elindult délnek, hogy megütközzön az onnan közeledő csapatokkal. Ez meglehetősen kétes vállalkozásnak tűnik, hiszen a szövetséges légi fölény és tűzerő miatt eddig minden nyílt ütközetben súlyos vereséget szenvedtek, ráadásul védtelenül hagynák Bagdadot (a fennmaradó két hadosztályt ugyanis az elmúlt két nap alatt szétverték a koalíciós erők). Az információt közvetve megerősítette a BBC tudósítója, aki szerint a főváros utcáiról eltűntek a katonák és csak kisebb milicista csoportok készülnek az ellenállásra. A szövetségesek hadműveleteinek felgyorsulására optimistán reagáltak az ismét a háború gyors befejeződésére számító piacok: tegnap 5 dollárt esett az arany unciánkénti ára, szárnyalt a dollár és tovább emelkedtek a részvényárfolyamok. A washingtoni törvényhozás illetékes bizottságai eközben lázasan dolgoznak Bush elnök törvényjavaslatán, hogy azt mielőbb jóváhagyhassa a plénum. Az elnök javasolta 75 milliárd dollárról a háborús csomag eközben már 80 milliárd fölé emelkedett. Az események felgyorsulásával ismét a figyelem előterébe került Irak újjáépítése, amely a Reuters elemzése szerint a második világháború után Európa talpra állítását szolgáló Marshall-terv óta a legköltségesebb ilyen program lesz. Ráadásul a 100 milliárd dollárra becsült segítséget az Egyesült Államoknak egyedül kell állnia. Jugoszláviában és Afganisztánban még több állam részt vett a segélyprogramokban, most azonban erre nem számíthat. Az európai országok és Japán költségvetési helyzete nem teszi lehetővé a támogatást, egyes európai országok, amelyek ellenezték a háborút, valószínűleg nem is lennének hajlandóak rá. Azok a remények is füstbementek, hogy maga Irak a világ második legnagyobb olajtartalékából finanszírozni tudja újjáépítését - ezt felgyülemlett adósságai mellett elavult olajkitermelő infrastruktúrája is lehetetlenné teszi.