Van egy régió Magyarországon, ahol tragikus az emberek fizetése
Miközben országosan nőnek a bérek és élénkül a kiskereskedelem, a területi különbségek továbbra is markánsak a hazai gazdaságban. A keleti és nyugati vármegyék között jelentős bérszakadék húzódik, és a munkanélküliség aránya is nagy eltéréseket mutat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei első negyedéves jelentéséből. A számokat és trendeket Trippon Mariannal, a CIB vezető elemzőjével értelmeztük.
Besült a fantasztikus évkezdet: elbúcsúzhatunk az érdemi növekedéstől
Elmaradt a várt repülőrajt: a magyar gazdaság 2025 első félévében jóval visszafogottabb teljesítményt nyújtott, mint amit korábban a kormány és a jegybank remélt. A GDP növekedése aligha haladja meg az 1 százalékot, miközben a beruházások szabadesésben vannak, az ipar gyengélkedik, és a külső kereslet sem élénkül. A gazdaságot jelenleg kizárólag a lakossági fogyasztás tartja életben – de ez önmagában kevés az érdemi bővüléshez.
Először a régiós vetélytársakat kellene utolérni
Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozói szektor magasabb hozzáadott értékű termékekkel tudjon az exportpiacokon versenyezni, mindenekelőtt beruházásra, fejlett technológiára, kutatásfejlesztésre, és magasan képzett, idegen nyelveket beszélő munkaerőre lenne szükség, hangsúlyozta az Economxnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Egyre kevésbé emelkednek a bérek, kitart az inflációs sokk
Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új módszertannal számolta ki a 2025. márciusára vonatkozó kereseti adatokat, az elemzők egyértelműen arra mutatnak rá, hogy a keresetek növekedése tovább lassult.
Kapaszkodjon: kiderült, mekkora béremelésre lehet idén számítani
A tavalyi évhez képest lassabb ütemben emelkednek a reálkeresetek, ami leginkább a váratlanul magas inflációs adatoknak köszönhető. Ugyanakkor a cégek is várakozáson felül teljesítették az idei bérkövetelményeket, így az elemző szerint az irány az idei évre már adott.
