Palkovics: Felülvizsgáljuk az ország energiastratégiáját
A magyarországi gáztárolók töltöttsége már a 72 százalékot is elérte, a szélenergiáról vita van a kormányon belül is – többek között erről beszélt Palkovics László technológiai és ipari miniszter a siófoki Nemzetközi Gázkonferencián.
Ha a zöldítéssekkel gyorsabban haladnánk, az végül sokkal olcsóbb lenne
Nem volna kis teljesítmény Európától, de a jelek szerint tényleg elérhető, hogy 2050 helyett már 2035-re klímasemlegessé váljon az EU. A kérdés, hogy mi a drága, már eldőlt a fosszilis tüzelőanyagok árának elszállásával, ám a különbséget most az jelenti, hogy ha 2035-ig célba érnénk a karbonmentesítési hadjárattal, az kevesebbe kerülne, mintha 2050-ig kellene beosztani az erőnket.
Hollandia ismét teleépíti az országot szélkerékkel
A németalföldi vállakozások történelmi ikonjaként ismert szélmalom ugyan nem, de a szélenergiát hasznosító rendszerek ismét Hollandia jelképévé válhatnak, miután a kormány egy több mint pusztán ambíciózus tervvel állt elő.
Nálunk szenet égettek, a letteknek szélerőművet építenek
A Mátrai Erőművet egykor évtizedeken át üzemeltető német RWE olyan nagyon belejött a profiltisztításba, hogy a legújabb projektje legfeljebb abban az esetben tartalmaz szenet, ha a lett Latvenegoval szénszálas műanyagot is használnak a szélerőmű építésekor. A tengerparti sávban a balti állam energiafüggetlenségét fogják a németek erősíteni.
Az Északi-tenger országai lehetnek az oroszok ukrajnai inváziójának nagy nyertesei
Az uniós határon dúló háború nyilvánvalóvá tette, hogy az energiafüggést a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Ennek egyik lépése az, hogy Dublinban az Északi-tengeri Energiaügyi Együttműködés tagjai történelmi léptékű lehetőséget ragadnak meg. A cél az, hogy 2050-re 300 GW termelőerő álljon e térségből az EU szolgálatába.
