szakképzés

Indulhat a szakképzés átalakítása

A kormány elfogadta a szakképzési rendszer átalakítására, gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepciót - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken megjelent kormányhatározatból.

Áprilisban szakmunkásverseny lesz a Hungexpón

Először rendezzük meg az általunk felügyelt 16 szakmában a szakma kiváló tanulója versenyt, és szeretnénk a rendezvénnyel a szakképzést, azon belül is a "fizikai" szakmákat, a szakmunkáspálya-modellt is népszerűsíteni - mondta lapunknak Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és szakképzési kollégiumának titkára. Emiatt a verseny áprilisi döntőjét a Hungexpón rendezik meg, amelyre a versenyzőkön kívül - az utolsó fordulóban a megyei versenyek legjobb tíz helyezettje vehet részt - több ezer középiskolást várnak. A kamara jelenleg is tárgyal a munkaügyi tárcával arról, hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy a vidéki tanulók is részt vehessenek a versenyen: elképzelésük szerint nyolcezer diákot hoznának kétszáz busszal a döntőre, és a buszbérlethez kértek támogatást. A háromnapos rendezvényen a versenyek mellett a fiatalok ízléséhez igazított programokkal, koncertekkel, kvízműsorokkal, nyereményjátékokkal és szakmai programokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket. Szeretnénk a fiatalok figyelmét a szakmájukban már sikeres mesterek megszólaltatásával felkelteni, de a pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás mellett lesznek céges és technológiai újdonságokat ismertető előadások is - tette hozzá Szilágyi. Emellett az érdeklődő és szponzorálást vállaló vállalkozások, a szakképzésben érintett szervezetek, intézmények, iskolák külön standokon is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. A döntő lebonyolításához szükséges eszközöket és anyagokat szponzori felajánlásokból javarészt már biztosították is. A kamara által felajánlott díjak a jelek szerint megmozgatták az iskolákat és a tanulókat. Az eddigi jelentkezések alapján az MKIK területileg illetékes megyei kamarái által szervezett elődöntőkben 3400 tanuló vesz részt, és próbálja elnyerni az első helyezettnek járó százezer forintot. Újdonság, hogy ezúttal nemcsak a diákok nyerhetnek, hanem a felkészítő tanárok is megkaphatják ugyanazt az összeget, mindazonáltal terveink szerint valamennyi döntőbe jutott versenyzőt valamilyen formában jutalomban részesítünk - mondta Szilágyi. A jövőben ezt a versenyt kiegészíti majd az ifjú szakemberek versenye is: 2008-ban kozmetikus, villanyszerelő és szakács szakmában mérhetik össze tudásukat a korábban végzett fiatal szakemberek. Erre a 22 évesnél fiatalabb, megfelelő szintű angol nyelvtudással rendelkező szakmunkások nevezhetnek, mivel a döntő egyben a következő, két év múlva esedékes, a kanadai Calgaryban megrendezésre kerülő WorldSkills verseny előválogatója. Az, hogy részt veszünk-e idén a rotterdami Euroskills versenyen, majd a megyei elődöntők során dől el, mivel akkor derül ki, hogy sikerül-e az európai szakmunkásverseny kiírásának megfelelő fiatalokat találni, akik egyrészt jól beszélnek angolul, másrészt képesek csapatban is együttműködni - mondta Szilágyi. A 2008-ban először megrendezésre kerülő európai megmérettetés ebben különbözik leginkább a WorldSkills versenytől.

A szakiskolába járók aránya stabilizálódott

Magyarországon a szakképzés 1993-as egységesítése óta az oktatáspolitika e területre vonatkozó legfontosabb - és mára egyre fontosabb - feladata, hogy megszüntesse a szakképzés szétaprózottságát és - a regionális hatáskör erősödésével - koncentrálni tudja az erőforrásokat a szakképző központok létrehozásával. Amíg a kilencvenes évek elején a középfokú oktatásban részt vevő tanulók 76 százaléka járt szakiskolába (szakmunkásképzőbe) és szakközépiskolába, addig 2006-ban csak 63 százalék volt az arányuk. Ezen belül a nappali tagozaton tanuló szakiskolások aránya 44-ről 23 százalékra csökkent, míg a szakközépiskolások aránya 33-ról 43 százalékra, a gimnazistáké pedig 24-ről 35 százalékra emelkedett. Szakiskolai vagy speciális szakiskolai oktatás a 2006-2007-es tanévben 724 iskolában folyt, több mint tízezer pedagógussal. A feladatellátási helyek száma 176-tal, míg a pedagógusoké 1500-zal volt több, mint az ezredfordulón, miközben ezen intézmények jelentősége összességében az általános iskolát elhagyók körében a rendszerváltás óta folyamatosan csökkent. A szakiskolába járók aránya az összes középfokon tanuló diákhoz képest is jelentősen, közel felére esett 1990 és 2000 között, majd azóta mind az arányuk (20 százalék körül), mind a létszámuk (130 ezer fő körül) stabilizálódott - annak ellenére, hogy a korosztály létszáma fokozatosan mérséklődik. A diákok az iskolai rendszerű szakképzésben az alsóbb évfolyamokon általános képzésben részesülnek, és később szerzik meg a szakmai tudásukat. A szakiskolai oktatásban erre a tizenegyedik és magasabb, a szakközépiskolai oktatásban pedig a tizenharmadik és magasabb évfolyamokon kerül sor. A szakiskolai képzésben a nők aránya évek óta 38-40 százalék közötti. A képzési területek között legnépszerűbb a műszaki és ipari képzés. A 2006-2007-es tanévben az összes szakiskolai tanuló mintegy fele ezen a területen tanult. Míg itt a nők aránya nem érte el a 25 százalékot sem, addig a második legnépszerűbb, szolgáltatási képzésben (minden negyedik szakiskolai tanuló ezen a területen tanult) arányuk 60 százalékos volt. A szakképzés keretében tavaly csaknem 500 szakmát oktattak. A szakiskolai oktatás 243 szakterületet érintett, a speciális szakiskolai oktatás 68-at, a szakközépiskolai pedig 281-et. Szakképző évfolyamokra a múlt tanévben 164 ezren jártak, ebből 73 ezer szakiskolai, 91 ezer pedig szakközépiskolai tanuló volt. Az elmúlt tanévben összesen 60 113 tanuló tett szakmai vizsgát. A diákok körében a legkedveltebb területek az építőipari, a kereskedelmi és vendéglátási szakmák, de úgy tűnik, hogy - alkalmazkodva a piaci igényekhez - egyre többen választanak számítógéppel kapcsolatos képzéseket is. Legtöbben, több mint ötezren, a szálloda, étterem, vendéglátás szakterületén vizsgáztak, de magas - négyezernél több - volt a sikeres vizsgát tevők száma a nagy- és kiskereskedelem, az építőipar vagy a számítógépek használatával kapcsolatos területeken is.

Hiányszakmákban képeznének a Lépj egyet program új fordulójában

A következő két évben 10,665 milliárd forint fordítható szakképzési programokra és felzárkóztató képzésekre a Lépj egyet előre program keretében. Az uniós és hazai forrásokból finanszírozott program keretében mintegy 22 ezren vehetnek részt ingyen az alapfokú végzettség, valamint munkapiaci igényeknek megfelelő szakképzettség megszerzését támogató képzésekben. A korábbi program sikeres elemeit - mint a képzés végi ösztöndíjat - megtartottuk, emellett új ösztönző elemeket, a résztvevőknek szánt támogatásokat vezettünk be, és változtattunk a képzések lebonyolításán is - jelentette be Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főigazgató-helyettese. A régiónként meghatározott hiányszakmák listája már elérhető a foglalkoztatási szolgálat honlapján. Mivel jövőre várhatóan elindul egy nagyobb kompetenciafejlesztő program a Társadalmi megújulás operatív programon (Támop) belül, amelynek része lesz a digitális írástudás fejlesztése is, a számítógép-kezelői kurzusok hamarosan kikerülhetnek a támogatott tanfolyamok közül. A beiskolázásnál még nagyobb figyelmet fordítanak a felzárkóztató kurzusok indítására, valamint arra, hogy elsősorban a képzetleneket, alacsony iskolai végzettségű felnőtteket és a munkanélkülieket támogassák. Az előbbit pontosan definiálták is, mivel kezdenek a program látókörébe kerülni azok a fiatalok, akik számára nyolc helyett már tíz osztály elvégzése jelenti az alapfokú végzettséget. A keretek legalább 60 százalékát szánják a legfeljebb alapfokú végzettségűek felzárkóztatására, és a források összesen 70 százalékát fordítanák a szakképzetlenek képzésére. A fennmaradó összegből az elavult szakmával rendelkezők esélyeit javítják. Ezek körét is meghatározták: az a felnőtt kaphat új szakképesítést, aki szakmáját 15 éve szerezte és legalább öt éve nem dolgozik az adott munkakörben vagy korábbi szakmája részképesítésként sem szerepel az új országos képzési jegyzékben, vagy egészségügyi károsodása miatt nem tudja gyakorolni. Szintén új elem, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezőket a mindenkori minimálbér egyhavi összegével ösztönöznék a hosszabb képzési idejű tanfolyamok elvégzésére. A tapasztalatok szerint sokan megélhetési gondok miatt döntenek a rövidebb kurzusok mellett, még akkor is, ha az adott szakma kevésbé kelendő a régióban - mondta Soós. A tartósan hiányszakmának számító építőipari, fém- és gépipari foglalkozások elsajátítása pedig időigényes. Emiatt döntöttek úgy, hogy a képzetlenek minden elvégzett 150 óra után is kapjanak ösztöndíjat - az állásban lévők képzési támogatás, a munkanélküliek pedig megélhetési támogatás címen. Az utóbbi adó- és járulékmentes. Az egyszeri 16 ezer forintos tankönyvtámogatást a résztvevők rossz anyagi helyzete indokolta. Az új országos képzési jegyzék (OKJ) fokozatos bevezetése szintén bonyolítja a képzések megszervezését, mivel már csak az új követelmények szerinti kurzusokat lehet indítani, kivéve, ha azok még nem jelentek meg vagy ha hiányszakmában indítanak tanfolyamot. Eddig 195 képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tették közzé. Mivel a képzés kifutó rendszerű, a régi OKJ szerint elkezdett kurzusokat a szerint is kell befejezni - bár a munkaügyi szervezet nem bánja, ha a menet közben megjelent új követelményekből a képzők által fontosnak tartott modulokat beépítik a tananyagba - mondta az FSZH főigazgató-helyettese.