Már mindent is akarnak: munkáltató legyen a talpán, aki meg akar felelni a dolgozóknak

A legtöbben természetesen még mindig a fizetés alapján döntenek munkahelyválasztáskor – derült ki a Randstad legutóbbi Employer Brand kutatásából. De a munkahelyi közérzet is dobogóra került, mert egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: hogyan érzem magam a munkában, ahol a napom aktív részét töltöm? Kapok-e támogatást, ha nehéz időszakom van? Van-e időm magamra, a családomra, az egészségemre? Tudok-e fejlődni? Egyáltalán, milyen érzéssel megyek be dolgozni?

A Z generáció világot akar látni: eszük ágában sincs lakástörlesztőt fizetni 25 évig

A röghöz kötöttség Magyarországon történelmi jelentőségű kifejezés. Sokáig a jobbágyságra vonatkozott, amely egy alárendelt viszonyt jelentett a feudalizmusban, most pedig erős túlzással és asszociációval akár egy 25 éves lakáskölcsönnel rendelkező ifjú tulajdonosra is vonatkozhat. De vajon akar-e röghöz kötött lenni egy Z generációs fiatal? Ennek jártunk utána.

Az egekbe szöknek a lakásárak vagy feltámasztja a gazdaságot az új szuperhitel?

Alapvető közgazdasági összefüggés, hogy a több pénz ugyanannyi áru mellett csak áremelkedéshez vezet. Legfeljebb, ha a termelők képesek és akarnak is kínálatot bővíteni, akkor várható az árak stabilizálódása – piacgazdasági körülmények között. A kormányzat kamattámogatott hitelt és albérlettámogatást vezet be. Még be sem indultak a programok, de már megjelentek az ingatlanár-várakozások.

A helyzet fokozódik: a lakásárak meredek emelkedését a reálbérek nem képesek követni

Az ingatlanok dinamikus áremelkedése mögött jócskán elmarad a fizetőképesség és a reálbérek 3-4 százalék közé tehető lassú növekedése. Ez az árszint-különbség sokakat ellehetetlenít a lakáspiacon, többnyire pont azokat, akik hitel nélkül nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást.