per

Újabb ultimátum Párizsnak marhahúsügyben

David Byrne, a brüsszeli bizottság illetékes tagja az EU-agrárminiszterek találkozóját követően tegnap bejelentette: még e héten megindítják a jogi eljárást Franciaország ellen, ha Párizs az Európai Bíróság (ECJ) ítéletének megfelelően két napon belül nem oldja fel a brit marhahús beviteli tilalmát. London ismételten kérte, hogy a bizottság fejtsen ki nyomást a francia kormányra, miután Francois Patriat mezőgazdasági miniszter a múlt héten jelezte: e témával a júniusi parlamenti választások előtt már nem kívánnak foglalkozni. A bizottság felszólítására Párizsnak jogában áll kifejteni saját álláspontját, de ha az ügy megint az ECJ fórumán dől el, akkor a franciáknak már a kereskedelmi kieséssel arányos büntetéssel is számolniuk kell. Brüsszel 1999 nyarán enyhítette a brit marhahúsexportra vonatkozó korlátozásokat, ám Franciaország azóta sem hajlandó alávetni magát a döntésnek arra hivatkozva, hogy a brit tesztek eredményeiről nem kap megfelelő tájékoztatást, így a BSE-fertőzés veszélye továbbra sem zárható ki teljeskörűen. A brit országos gazdaszövetség (NFU) már korábban perbe fogta a francia kormányt; a Reuters értesülései szerint a gazdák kártérítési igényét a jogi képviselők épp a mai tárgyalási napon terjesztik elő. G. S.

Veszteséges lesz a Deutsche Telekom

A brüsszeli bizottság kilátásba helyezte, hogy bírósági eljárást indít Németország ellen, ha nem tesz eleget a belső távközlési piac megnyitására vállalt kötelezettségeinek. A monopolhelyzetet élvező Deutsche Telekommal szemben a Bloomberg szerint többek között a WorldCom Inc., a KPNQwest NV és az Energis Plc nyújtott be panaszt. A Deutsche Telekom AG (DT) a holnap közzéteendő üzleti jelentésben az 1996. évi tőzsdei bevezetés óta első ízben kénytelen veszteségről beszámolni – értesült a Reuters. A német távközlési cég adózott eredménye a megelőző évi 5,9 milliárd eurós nyereséggel szemben tavaly elemzői becslések szerint 2,7 milliárdos veszteségbe fordult. A DT javuló üzemi profitja dacára drasztikusan romló nettó eredményt megfigyelők az amerikai Voicestream mobiltávközlési szolgáltató eddig 21 milliárd euróba került akvizíciójával hozzák összefüggésbe. A pénzügyi mutatók javulására a DT-nek égető szüksége van, mivel anélkül aligha sikerül a csoport adósságállományát az év végi 65 milliárd euróról a tervezett 50 milliárdos szintre leszorítani. A DT a tervek szerint a nyereséges T-Mobile üzletág tőzsdei kibocsátásával kíván friss tőkét bevonni. A nemzetközi hitelminősítők kilátásba helyezték, hogy lerontják a DT besorolását, miután a német versenyhivatal nem engedélyezte, hogy kábelüzletágát 5,5 milliárd euró ellenében eladja a Liberty Mediának.

Perekkel terhelt a Híd Rádió eladó bulvárlapja

A NAPI Gazdaság információja szerint márciusban újabb tárgyalás lesz abban a perben, amelyet a 2000 őszén a Ringier-csoport tulajdonába került Magyar Hírlap Rt. tavaly szeptemberben kezdeményezett (NAPI Gazdaság, 2001. október 1., 1-9. oldal) a Híd Rádió Rt.-vel szemben a Mai Nap szolgai utánzása miatt. Értesülésünket a Dezső, Réti és Antall Landwell ügyvédi irodánál Réti László ügyvéd megerősítette. Emellett védjegybitorlási per is folyik a Híd Rádióval szemben, és a Ringier a lapnyilvántartásból is töröltetni akarja a bulvárlapot.

Pert indítanak a Fehér Ház ellen?

A washingtoni kongresszus nyomozó szerve, az Állami Számvevő Hivatal (GAO) per indítását fontolgatja a Fehér Ház ellen annak érdekében, hogy megtudja azoknak a nevét, akik külső szakértőként részt vettek a Bush-adminisztráció energiapolitikájának kidolgozásában. Ez lenne az első eset, hogy a GAO bepereli a kormányt. A kaliforniai áramválság tanulságai után a Fehér Ház az energiapolitika kidolgozására Dick Cheney alelnök vezetésével külön munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjai tavaly hat alkalommal találkoztak az Enron képviselőivel - írta a Reuters, emlékeztetve, hogy a decemberben összeomlott és 40 milliárd dollár adóssággal csődvédelembe menekült energiakereskedő cég Bush választási kampányának egyik legnagyobb pénzügyi támogatója volt. A kritikusok szerint a bizottság nem vette figyelembe a környezetvédők aggályait, amikor tavaly májusban az olaj- és gázkitermelés növelését, valamint a nukleáris erőművi program életre keltését szorgalmazta. A demokrata képviselők egyenesen azt gyanítják, hogy a terv kidolgozását több magánkézben lévő energiaipari cég is befolyásolta, a GAO igazgatója pedig 17 olyan pontot talált a tervben, amelyet vagy az Enron támogatott, vagy előnye származott belőle. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője szerint a GAO-nak nincs joga az adatokhoz hozzáférni, de ha mégis azok átadására kényszerülnének, a jövőben nagyon nehezen állnának rendelkezésére elfogulatlan külső tanácsadók. A jogi szakértők mindesetre megosztottak, hogy ha az ügy bíróság elé kerülne, melyik fél kerülne ki győztesen a perből. Egyesek szerint Bushnak alkotmányos joga információk visszatartása, mások viszont úgy vélik, hogy ez a privilégium nem terjeszthető ki az alelnökre. Joseph Liebermann, az Enron összeomlását vizsgáló törvényhozási bizottság elnöke szerint érthetetlen, hogy a Fehér Ház miért utasítja el alapvető információk kiadását, hiszen ez még gyanúsabbá teszi az ügyet. B. P. A.