olaj

Összehangolt kamatcsökkentés az USA-ban és Európában

A Fed tegnap a New York-i tőzsdék megnyitása előtt 50 bázisponttal, 3 százalékra vitte le az irányadó egynapos kamatot, amit részben a terrortámadások hatásával indokolt. A lépést követve az ECB ugyancsak 50 bázisponttal, 3,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Az összehangolt akciók erősítették az európai tőzsdeindexet, a Nasdaq azonban többéves, a Dow Jones pedig idei mélypontjára esett. Az arany ára másfél éves magasságba futott fel.

Zuhanás várható a New York-i tőzsdenyitáskor

Az EU nemzetközi antiterrorista koalíciót sürget, miután Bush elnök teljes felhatalmazást kapott a washingtoni törvényhozástól az erő alkalmazására. A hét végi sikeres tesztelés után ma újra kinyitnak a New York-i tőzsdék. A tőzsdefelügyelet enyhített a kereskedési szabályokon, de az elemzők szerint ez aligha akadályozza meg az árfolyamok zuhanását a nyitáskor.

Megugrott az olajár az amerikai piacon

A nyersolaj ára az Egyesült Államokban 1,8 százalékkal emelkedett, miután kiderült, hogy 22 éve a második legmagasabb szintet érte el a hazai benzinfogyasztás. Emiatt a várt kétszeresével csökkentek a hat hete folyamatosan apadó készletek, ahogy a benzinkutak megrendelései elérték a napi 10 millió hordót, ami alig maradt el a több mint két évtizedes csúcsot jelentő június végi forgalomtól.

Iráni hadihajó kergette el a BP-t

Irán határozottan érvényesíteni kívánja a Kaszpi-tenger alatti szénhidrogénkészletek feletti rendelkezési jogát - közölték a teheráni kormány illetékesei, miután hadihajó bevetésével elkergették a British Petrol Plc. (BP) két kutatóhajóját. A Baku által Araz-Alov-Sarg néven nyilvántartott, perzsa nevén Alborzként ismert olajmező feltárására és kiaknázására a BP, a norvég Statoil, az amerikai Exxon Mobile, a török TPAO, a kanadai Alberta Energy, valamint az azeri állami olajcég alkotta konzorcium 1998-ban az azerbajdzsáni kormánytól kapott koncessziós jogokat. A Bakutól 90 mérföldre lévő terület feletti rendelkezés jogát az azeri és az iráni kormány egyaránt magának vindikálja. A Kaszpi-tengeri kőolaj- és földgázkészleteket a Perzsa (Arab)-öböl és Szibéria után a világ harmadik legnagyobb ismert szénhidrogén-tartalékaként tartják számon, így érthető, hogy az off-shore mezők feletti szuverenitás kérdése az öt part menti állam között kiélezett konfliktusok forrásává vált, fegyveres incidens azonban eddig nem történt. A BP közölte: már az első próbafúrásokra készült, ám munkatársai és anyagi eszközei védelmében a munkálatokat haladéktalanul felfüggeszti és hajóit a területről visszavonja. Irán azzal érvel, hogy a Szovjetunióval a Kaszpi-tengeri erőforrások megosztásáról kötött megállapodás annak ellenére érvényben van, hogy a partjai mentén ma már nem két, hanem öt szuverén állam fekszik. Az off-shore területek 20 százalékára vonatkozó iráni igényt azonban nemcsak a szomszédos országok, de független iparági elemzők is túlzottnak vélik. A teheráni olajügyi minisztérium közleménye szerint a bakui kormány által aláírt koncessziós szerződés semmisnek tekintendő, mivel az Alborz lelőhely Irán fennhatósága alatt áll. G. S.