Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Irán határozottan érvényesíteni kívánja a Kaszpi-tenger alatti szénhidrogénkészletek feletti rendelkezési jogát - közölték a teheráni kormány illetékesei, miután hadihajó bevetésével elkergették a British Petrol Plc. (BP) két kutatóhajóját. A Baku által Araz-Alov-Sarg néven nyilvántartott, perzsa nevén Alborzként ismert olajmező feltárására és kiaknázására a BP, a norvég Statoil, az amerikai Exxon Mobile, a török TPAO, a kanadai Alberta Energy, valamint az azeri állami olajcég alkotta konzorcium 1998-ban az azerbajdzsáni kormánytól kapott koncessziós jogokat.
A Bakutól 90 mérföldre lévő terület feletti rendelkezés jogát az azeri és az iráni kormány egyaránt magának vindikálja. A Kaszpi-tengeri kőolaj- és földgázkészleteket a Perzsa (Arab)-öböl és Szibéria után a világ harmadik legnagyobb ismert szénhidrogén-tartalékaként tartják számon, így érthető, hogy az off-shore mezők feletti szuverenitás kérdése az öt part menti állam között kiélezett konfliktusok forrásává vált, fegyveres incidens azonban eddig nem történt. A BP közölte: már az első próbafúrásokra készült, ám munkatársai és anyagi eszközei védelmében a munkálatokat haladéktalanul felfüggeszti és hajóit a területről visszavonja.
Irán azzal érvel, hogy a Szovjetunióval a Kaszpi-tengeri erőforrások megosztásáról kötött megállapodás annak ellenére érvényben van, hogy a partjai mentén ma már nem két, hanem öt szuverén állam fekszik. Az off-shore területek 20 százalékára vonatkozó iráni igényt azonban nemcsak a szomszédos országok, de független iparági elemzők is túlzottnak vélik.
A teheráni olajügyi minisztérium közleménye szerint a bakui kormány által aláírt koncessziós szerződés semmisnek tekintendő, mivel az Alborz lelőhely Irán fennhatósága alatt áll.
G. S.
