65 rendőr sérült meg egy palesztinbarát tüntetésen Berlinben
A tüntetések egy nappal egy gázai kórházban történt robbanás után történtek, egy olyan támadás után, amelynek elkövetésével Izrael és a Hamász egymást vádolja.
Elterült a betonon Olaf Scholz Izraelben
A német kancellár volt az első külföldi vezető politikus, aki a Hamasz terrortámadása után a közel-keleti országba repült. A riasztást követően Kairóba repült.
„Jó, hogy végre ellenőrzünk, de lehet, hogy túl későn” – szigorítanak a határokon a németek
Feltartóztatnák az embercsempészettel járó illegális migrációt, ezért a németek szigorítják a határellenőrzéseket több ország irányából. Ezzel a szövetségi kormány ráléphet arra az útra, amelyet a polgárok évek óta várnak: olyan migrációs politikára válthatnak, amely bizalmat teremt azzal, hogy gátat vet a terroristák beáramlásának.
Az arab államok a gázai tűzszünetet követelik, a Hamász és az izraeliek egymást okolják
A legalább 500 halálos áldozatot követelő gázai kórház elleni izraeli csapás miatt Izrael a palesztin fegyvereseket okolja, a Hamasz pedig az izraeli hadsereget. A megszállt Ciszjordániában és a világ nagyobb városaiban tiltakozások törtek ki. A kórházi robbantás miatt lemondták Biden arab vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját Jordániában, miközben az amerikai elnök most érkezett Izraelbe.
Putyin tűzszünetet, Scholz támogatást kért, a lengyelek pedig szavaztak
A legnagyobb nemzetközi figyelem természetesen az izraeli eseményeket övezte, Vlagyimir Putyin is megnyilvánult ezekkel kapcsolatban. Az erőszakos megnyilvánulások Európába is beszivárogtak. Mindeközben Joe Bident kihallgatták, az IMF előállt legfrissebb világgazdasági prognózisával, a lengyelek pedig a szavazóurnákhoz vonultak. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.
