Csapdahelyzetet teremhet az új felvételi eljárás
Február 15-ig adhatják be jelentkezésüket a felsőoktatásba készülő diákok, a ponthatárokat a tervek szerint július 26-án hirdetik majd ki. Megkérdeztünk néhány egyetemet, hogyan változik náluk a felvételi eljárás 2023-ban. A felsőoktatási törvény szerint jelentősebb változások majd 2024-től várhatók.
Nem mindenki örül a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésének, pedig a szándék jó volt
December végén szavazott a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, eszerint a jövőben az egyetemek nagyobb szabadságot kapnak, és maguk dönthetnek arról, hogy melyik diploma esetében írják elő kötelezően a nyelvvizsgát. A lakosság 40 százaléka nem ért egyet a döntéssel, derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szerint hozott rossz döntést a kormány.
Egy új koncepció szerint értékelnék a tanárok és az igazgatók teljesítményét
A pedagógusoknak és az igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak – derül ki egy Belügyminisztérium által készített koncepcióból.
Nyelvvizsga sem kell, bukni is lehet akárhányszor – arany élet vár az egyetemistákra
Átszabják a felvételi-szabályzatot, gyakorlatilag lehetetlen lesz kibukni a padokból, és érkezik az újabb nyelvvizsga-amnesztia. Lesz változás idén is a felsőoktatásban.
Délután törvényalkotási dömping indul a Parlamentben
A parlamentben három tucat döntést hoznak ma meg a képviselők, többek között szavaznak az egészségügyi reformjavaslatról, pedig a Magyar Orvosi Kamara nem támogatta a Takács Péter-féle javaslatcsomagot. Döntenek a felsőoktatási törvény módosításáról is, eszerint a jövőben az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy megkövetelik-e a nyelvvizsgát a diploma kiadásához.
