munkaerőpiac

Szvetelszky Zsuzsa: ki kell mondani, hogy a munkavállaló az nem egy szám

Nem túl valószínű, hogy van, akinek ne tűnt volna fel, hogy a koronavírus-járvány hatására a korábbiaknál gyorsabban, drasztikusabban és intenzívebben megváltozott a körülöttünk élők társas kapcsolatrendszere. Vagyis az, ahogyan a munkahelyen, a rokonságban, a baráti körben egymáshoz viszonyulunk, ahogyan “helyre tesszük” a dolgokat. De mennyit lehet ebből valóban a járványra, a home office-ra, a Covid-19 miatt megváltozott viszonyokra fogni? Mi az, ami a mi - és mi az, ami nem a mi sarunk ebből? Erről kérdeztük a Napi.hu mai videós podcastjának vendégét, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológust.

Komoly kitörési lehetőséget jelenthet a programozóhiány

Égtelen lyuk tátong a programozók munkaerőpiacán, a cégek pedig egyre inkább belefolynak majdani szakembereik kiképzésébe, de még így sem tudnak lépést tartani a egyre növekvő igényekkel. Magyarországon az oktatási rendszer állapota és a külföldi lehetőségek miatt még nehezebb a helyzet, de ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag biztos nem marad jól fizető munka nélkül, aki a programozni kezd.

Kiderült, mekkora fizetést akarnak a magyar pályakezdők

A versenyképes fizetés a legfontosabb szempont a fiataloknak, ha munkahelyválasztásról vagy elköteleződésről van szó. Ugyanakkor kifejezetten fontos az is, hogy a munkáltató elismerje a jó teljesítményt - derül ki a Zyntern.com állásportál felméréséből.

Vendégmunkások tarthatják életben a magyar munkaerőpiacot

Százezren hiányoznak a piacról: van olyan gyár, amely már csak külföldiekkel kiegészülve tudja fenntartani kapacitását. A kormány tervezi, hogy továbbra is tizenegy országból érkezőknek biztosít könnyített elhelyezést.