Az első magyar Maastrichtban
Alapításának 25. évfordulóját ünnepli a TEFAF (The European Fine Art Fair), a világ legnagyobb régiségvására − a hollandiai Maastrichtban idén március 16−25. között rendezik meg. A jubileumra 16 országból 250-nél több kiállító jelentkezett be a nemzetközi élvonalból.
Néprajzi kollekciók a Nagyházi Galériában
Alapító-névadó tulajdonosa, Nagyházi Csaba halála után is a szokott menetrend szerint folytatja tevékenységét a Nagyházi Galéria: március 27-én XIX−XX. századi festmények, 28-án pedig néprajzi tárgyak és bútorok árverezésével nyitják a tavaszi szezont. A festményanyagban nincs kiemelkedő tétel − ez inkább bemelegítő, kamara jellegű aukció −, de van néhány Mednyánszky-ceruzarajz 50−60 ezres kikiáltási árakon, egy pasztell virágcsendélet Orbán Dezsőtől 1983-ból 180 ezer forintért, egy másik virágcsendélet Mácsai Istvántól 140 ezerért. A katalógus címlapjára egy XIX. századi holland városkép került, az olaj/vászon festmény 180 ezer forinton indul (ez a kikiáltási árak teteje).
Vékony jégen járnak a magyar galériák
A galériák, a köréjük szerveződő események, a szaklapok száma láttán úgy tűnhet, minden rendben van a magyar kortárs művészeti életben. A magángyűjtők azonban ingatag támaszt jelentenek, az állam meg ez idő tájt jóformán semmilyent se.
Összefogtak a bécsiek a Klimt-évben
Ausztria idén ünnepli talán leghíresebb, de mindenképp az ország művészeti szimbólumává vált festője, Gustav Klimt születésének másfél százados évfordulóját, s ebből a bécsi galériások is kiveszik a részüket.
Foglald el a múzeumot!
A művészvilágban is megjelent az Occupy-mozgalom: e csoport képviselői nem a Wall Streetet akarják elfoglalni, hanem a képzőművészeti élet színtereit. Az Occupy Museums aktivistái − nevükhöz méltón − először a New York-i The Museum of Modern Art (MoMA) előtt demonstráltak még tavaly ősszel, a pénzvilág túlhatalma elleni tiltakozás oldalhajtásaként. Most a New York-i modern és kortárs nemzetközi vásáron, a március 8−11. közti Armory Show-n is megjelent a mozgalom: színhelyének közelébe egy ingyenes vásárt szerveztek, ahová mindenki elvihette a maga alkotásait, szervezhet happeningeket vagy akár zenélhet is. A művészek maguk dönthették el, mennyiért adják műveiket (ha egyáltalán pénzt kértek értük), senki nem szed semmiféle jutalékot − hangsúlyozta a szervezők közleménye −, az alkotók maguk képviselik magukat. Az Occupy Museums mozgalom szándékai szerint része annak a trendnek, amely vissza akarja szorítani a művészek és közönségük közti közvetítői-üzletemberi réteget, ahogy ez történik szerintük a zeneiparban, illetve a kiadói iparban is. A szervezők úgy vélik, a művészeti vásár a luxusipar része, azokat szolgálja ki, akik a Wall Street-i bónuszhajszával kirobbantották a munkanélküliséghez és kilakoltatásokhoz vezető gazdasági válságot.
