Néhány év és elpárolog a hiány a kormány szerint
Jövőre kiugró, azt követően is stabilan magas gazdasági növekedést vár a Pénzügyminisztérium. Az újonnan kiadott, 2025-ig kitekintő prognózis szerint az infláció miatt nem kell túlságosan aggódni, és míg 2022-ben ömlik a pénz a lakosságra, a következő voksolásnál már alig lesz hiánya az államháztartásnak.
Döntenek a kamatról, jön az ipari bizonyítvány és kiderül, hol tart az építőipar
A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács decemberi kamatdöntő ülése tarthat számot, emellett októberi ipari termelési és építőipari statisztikát közölnek.
Rázzák az öklüket a németek, hamarosan lépni kell
A német kisembereket kiborítja az infláció, mert eszükbe juttatja, hogyan zabálta fel szüleik, nagyszüleik és dédszüleik megtakarítását a két világháború után galoppozó infláció. Ha nem jön be az a szakértői várakozás, hogy a pénzromlás átmeneti lesz, akkor óriási nyomás nehezedik az ország új kormányára, hogy megfékezze az inflációt.
CIB: most isszuk meg a túlfűtöttség levét
Tartósan magas infláció, gazdasági egyenlegromlás és magasabb kamatokhoz vezető jegybanki kényszerpályára lehet számtani a következő időszakban. A CIB Bank értékelése szerint mostanra üt vissza a korábbi évek túlfűtött gazdasága, amin a következő kormánynak pártállástól függetlenül korrigálnia kell.
Válságkezelés járvány idején: tanulságos elemzéssel állt elő az MNB
Az európai országok 2020-ban a koronavírus-járványra válaszul jelentős mértékű gazdaságélénkítést hajtottak végre monetáris és fiskális politikai eszközökkel. Az euroövezeti tagországok jegybankmérlegei emelkedtek a legnagyobb mértékben 2020-ban, míg a régiós országok közül az MNB mérlege bővült leginkább a gyors válságkezelési programok hatására. A fiskális lépéseknél a diszkrecionális intézkedések hatása a régióban nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-arányos deficit emelkedéséhez, mint az automatikus stabilizátorok, míg az északi, nyugati és délnyugati uniós országokban az automatikus stabilizátorok hatása magyarázza inkább a hiány növekedését. A 2008-as pénzügyi válságot követően bevezetett makroprudenciális intézkedéseknek is köszönhetően az európai és hazai pénzügyi intézmények stabil működés, megfelelő tőke- és likviditási helyzet mellett nézhettek szembe az új válsághelyzettel.
