Sokkoló: Magyarországon fizettük a legtöbbet a bankolásért
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon a legdrágább a bankolás egész Európában: 2010 óta háromszor gyorsabban drágultak a pénzügyi szolgáltatások, mint az uniós átlag.
Sokkoló: Magyarországon fizettük a legtöbbet a bankolásért
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon a legdrágább a bankolás egész Európában: 2010 óta háromszor gyorsabban drágultak a pénzügyi szolgáltatások, mint az uniós átlag.
Varga Mihályék döntöttek, ez történik az alapkamattal
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot 6,5 százalékon, és a kamatfolyosó szélét sem módosította. A döntéshozók továbbra is óvatos monetáris politikát tartanak indokoltnak a tartós inflációs nyomás és a globális bizonytalanságok miatt. Őszig nem várható változás, a lazítás feltételei egyelőre nem adottak.
Varga Mihály: Magyarország Európa gazdasági kapuja akar lenni Ázsia irányába
A jegybank elnöke arról beszélt az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) fenntartható pénzügyi konferenciáján, hogy a világjárvány, a háborúk és a mesterséges intelligencia előretörése után a jegybankok feladata a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása, valamint a klímakockázatok kezelése. Magyarország gazdasági hídként kíván működni Európa és Ázsia között, kiaknázva történelmi és földrajzi adottságait. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében bírálta az Európai Unió elhibázott Kína-stratégiáját, kijelentve, hogy Magyarország nem hajlandó választani Kelet és Nyugat között, mert kizárólag a nemzeti érdek vezérli.
A botrányos jegybanki alapítvány adósságának tizedét törlesztette
A Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. visszaadta a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványának a campus-projektet, ezzel 16 milliárd forinttal csökkentve a jegybanki alapítvánnyal szembeni, 127,5 milliárdos adósságát.
Papíron nő a magyarok vagyona, de igazán csak a gazdagok profitálnak
Az MNB adatai szerint egy év alatt 11 százalék feletti pénzügyi vagyonnövekedés történt Magyarországon, de a gyarapodás döntően a legfelső 1 százalékot érinti, míg a társadalom többsége alig részesül belőle.