A magyar lakáspolitika: sok pénz, sok papír – a szomszédok csak néznek
Az Oeconomus elemzése tizenegy – korábban a volt szocialista blokk országágaihoz tartozó – ország lakásépítési programját vizsgálja, amelyek eltérő mértékben alkalmaznak a magyar modellhez hasonló elemeket, különös tekintettel a családpolitikai motivációkra és a generációs támogatásokra.
Méghogy nincs lakhatási válság: elsöprő drágulás az EU-ban, Magyarország dobogós
Egy friss eurostatos mérés szerint 5,4 százalékkal nőttek az ingatlanárak az EU-ban, miközben Magyarország drágulásban a top 3 közt foglal helyet a tagállami mezőnyben, ha a második negyedévet vesszük alapul. Emellett az albérletárak tekintetében sem lett olcsóbb a piac a vén kontinensen. Látványos grafikonon és térképen mutatjuk, milyen brutális volumenű áremelkedés zajlott le a lakhatás terén.
Fontos változás az Otthon Startnál, már a tesók is bevonhatók
A szülők és a házastársak mellett nemsokára a testvérek is bevonhatóak lesznek adóstársként a fix 3 százalékos kamatozású hitelügyletbe.
A szülők rémálma nem enyhül: marad a mamahotel
Átlagosan 26,2 évesen költöztek el a fiatalok a szülői házból 2024-ben az Európai Unióban, miközben a lakhatási költségek egyre nagyobb terhet rónak rájuk. Magyarországon a fiatalok jellemzően csak 27–28 évesen önállósodnak, mert a bérleti díjak és rezsiköltségek sokszor jövedelmük jelentős részét felemésztik.
Még a 27 évesek is otthon laknak – az ingatlanárak bedarálták a fiatalokat
A legtöbb fiatalnak jellemzően sokkalta többet kell költenie lakhatásra, mint a társadalom idősebb tagjainak. Grafikonon érzékeltetve mutatjuk, milyen a külön ingatlanhoz jutás esélyeinek rögvalósága, és hogy mik is az eddigi trendek. Az világosan kidomborodik, hogy a magyar lakásárak színvonala és féktelen emelkedése sem segíti a mihamarabbi elköltözést.
