KKV

A művészi vállalkozók hozhatják el a következő magyar gazdasági áttörést

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén májusban új, minden eddiginél átfogóbb stratégiai megállapodást kötött, amely nemcsak a célokat, hanem a feladatok pontos megosztását is rögzíti. Balog Ádám, az MKIK alelnöke az Economxnek adott interjújában elmondta, hogy a hangsúly a tudásalapú gazdaság erősítésén, a digitális fejlődés felgyorsításán és a mesterséges intelligencia hazai alkalmazásán van. A kamara javaslatokat tett az iparstratégia átfókuszálására, a kisvállalkozások terheinek csökkentésére, valamint új képzési és finanszírozási megoldások bevezetésére is. Az alelnök úgy véli, Magyarország akkor kerülhet ki a közepesen fejlett országok csapdájából, ha bátor vállalkozók és rugalmas szabályozási környezet támogatják az innovációt.

Újabb adócsökkentési javaslattal állt elő az iparkamara

Az MKIK szándéka, hogy a növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával.

A magyar kkv-k közel kétharmada fizetésemelést tervez a következő 12 hónapban

A K&H kkv bizalmi index adatai szerint a magyar kis- és középvállalkozások 65 százaléka tervezi, hogy emeli alkalmazottai bérét, és egyre többen adnak béren kívüli juttatásokat is.

Még több ATM-et kell telepíteni, pedig az embereknek nem is kell a kápé

Tovább tart a lakossági hitelezés lendülete az Ersténél, miközben növekedésnek indult a kis- és középvállalati (kkv) hitelezés is. Az első félévben az újonnan kihelyezett lakossági hitelek volumene 42 százalékkal haladta meg az előző évit, a kkv-k esetében pedig a növekedés 133 százalékos volt. Bár a készpénzfelvételek száma csökkenőben van, az Orbán-kormány még több ATM-et telepíttet a bankokkal – ez a versenyképességre negatív hatással van.