hiány

Tovább nőtt a francia költségvetés hiánya

A francia költségvetés hiánya ez év első felében az egy évvel korábbi 16,05 milliárd euróról 26,19 milliárd euróra nőtt, elsősorban a társasági és a személyi jövedelemadókból származó bevételek csökkenése miatt - jelentette a párizsi pénzügyminisztérium. A hathavi deficit megközelíti a múlt év egészében regisztrált 32 milliárd eurós szintet, és máris jócskán meghaladja a kormány által az év egészére célul tűzött 46 milliárd felét. A költségvetési kiadások 5,4 százalékkal, 137,17 milliárd euróra nőttek, a bevételek 1,5 százalékkal, 121,80 milliárd euróra csökkentek. Az állami szektor kiadásai közül a bérek 5,4 százalékkal, a beruházások 11,7 százalékkal, a katonai kiadások 16,9 százalékkal, az adósságszolgálatra fordított kiadások 0,9 százalékkal emelkedtek. Év végéig a költségvetési hiány a tavalyi 1,5 százalékról előreláthatóan a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékra emelkedik. A kormány a júniusi audit nyomán módosította az idei deficit-előirányzatot, így a most közzétett adatok nem jelentettek meglepetést. A május-júniusi választások után távozó balközép kormány a múlt év végén még 1,4 százalékos hiányt irányzott elő erre az évre. A Raffarin-kormány első komoly megmérettetésének a jövő hónapban előterjesztendő jövő évi költségvetés ígérkezik. Franciaország korábban ígéretet tett európai partnereinek, hogy költségvetését legkésőbb 2004-re kiegyensúlyozza, de csak abban az esetben, ha a GDP jövőre és 2004-ben is legalább 3 százalékkal bővül. A ma látható folyamatok alapján e vállalás teljesítésére nem túl nagy az esély: az elemzők jövőre legfeljebb 2,1 százalékos növekedést jósolnak. G. S.

Borúlátóbb a spanyol kormány

Spanyolországban a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme idén a korábban előirányzott 2,4 százalék helyett várhatóan csak 2,2 százalék lesz, de a kormány jövőre továbbra is 3 százalékos növekedést vár - jelentette be Rodrigo Rato gazdasági miniszter. Az infláció idén a tervezett 2,9 helyett 3,5 százalékos, jövőre 2,4 helyett 2,8 százalékos lesz. A jövő évi költségvetési tervet már a módosított előrejelzések alapján készítik el. A zéró deficitet előirányzó tervezet részleteit szeptemberben teszik közzé. Az elemzők már jó ideje figyelmeztetnek, hogy nem reálisak az idei inflációs célkitűzések: a 12 havi infláció júniusban 3,4 százalékos volt, miközben az eurózóna egészében 1,8 százalékra csökkent. Rato szerint az olajárcsökkenés kedvező hatása a második félévben gyengébb lesz, mint az elsőben, de ezt várhatóan kiegyenlíti az euró dollárral szembeni erősödése és a korábbinál kisebb vendéglátó-ipari áremelések. A jegybank szerint a gazdaság növekedési üteme az első félévben 2 százalékkal elérte a mélypontot, és a második félévben már gyorsulás várható. Az ellenzéki szocialisták szerint a kormány túlságosan derűlátó, ha a jövő évi költségvetést 3 százalékos növekedésre alapozza, mivel csak 2-2,5 százalékos bővülésre van esély. A költségvetési egyensúly megteremtése helyett szerintük a kormánynak az infláció leszorítására kellene koncentrálnia, a gazdaság ösztönzése érdekében 1 százalékos deficit még megengedhető. G. S.

Rugalmasabb lengyel munkajogi szabályok

A lengyel törvényhozás alsóháza a krónikusan magas munkanélküliség enyhítése érdekében pénteken elfogadta a munkatörvénykönyv módosítását, ami megkönnyíti a munkaerő felvételét és elbocsátását. Az állástalanok aránya a gazdasági stagnálás és a merev munkajogi szabályok következtében mára megközelíti a 18 százalékot. A jogszabály most a felsőház elé kerül, ahol biztosra vehető megszavazása. Továbbra is hátrányt jelent azonban Lengyelország számára, hogy a munkaadók által fizetett magas társadalombiztosítási járulékok miatt 20-30 százalékkal drágább a munkaerő, mint Magyarországon és Csehországban. Gregorz Kolodko pénzügyminiszter a szejm ülésén közölte: bízik benne, hogy 2005-ig sikerül 3 százalék alá, azaz a jelenlegi szint felére leszorítani a jelenlegi 5,4 százalékos költségvetési hiányt. A miniszter szerint az euróövezethez történő csatlakozás idején a lengyel gazdaság növekedési üteme kétszer olyan gyors lesz, mint a jelenlegi tagországoké. A zloty árfolyama a nyilatkozat ellenére 0,1 százalékot esett a dollárhoz és az euróhoz képest, miután Leszek Miller kormányfő csütörtökön kijelentette: továbbra sem vetették el a valutatanácsi rendszer bevezetésének tervét. (NAPI)

Csökkent a román külkereskedelmi hiány

A román külkereskedelem hiánya az első félévben éves összevetésben 900 millió dollárral, 1,7 milliárd dollárra csökkent. Az árukivitel 600 millió dollárral, 6,2 milliárd dollárra emelkedett, miközben az import 300 millió dollárral, 7,9 milliárd dollárra csökkent - közölte tegnap Eugen Dijmarescu külkereskedelmi miniszter. Elismerve, hogy a mérleg kedvezőbb alakulásában az euró erősödése is szerepet játszott, az év végére tervezett 3 milliárd dolláros deficitet reális célkitűzésnek ítélte. Mivel a romániai kivitel 70 százaléka az EU piacára irányul, a lej euróval szembeni, az év eleje óta közel 14 százalékos leértékelődése ugyancsak az exportőröket segítette - tette hozzá.