GM

A foglalkoztatottságra nem hatott a minimálbér

A gazdasági tárca prognózisa szerint idén a második félévben - a megfigyelt vállalati körben - várhatóan 15 ezer fővel bővül a foglalkoztatottak száma. Az ország középső és nyugati részén enyhe növekedés, az északi és a keleti részen kisebb csökkenés várható. Az eddigi tapasztalatok alapján a minimálbér idei nagymértékű emelése nem befolyásolta különösebben a foglalkoztatottság alakulását.

A magyar munkaerő nem szívesen vándorol

A magyar munkavállalók vándorlása az országon belül sem jellemző, ezért a német munkavállalóknak nem kell félteniük állásaikat - mondta tegnap előadásában Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Európai Unió kibővítésével kapcsolatos német aggályok eloszlatására szervezett előadás-sorozaton Stuttgartban. Az államtitkár előadásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a hazai munkaadóknak éppen a magyar munkaerő mobilitásának hiánya okoz gondot. Cséfalvay az MTI-nek elmondta, hogy Németországban a csatlakozásra váró országok közül Magyarország élvezi a legnagyobb támogatottságot, a lakosság 80 százaléka pártolja az ország felvételét az unióba. Az előadáson részt vett Günter Verheugen bővítési biztos is, aki beszédében a munkaerő szabad áramlását egy rugalmas rendszer keretein belül tartotta megvalósíthatónak.

Hamar felszívódhat a gazdaság munkaerő-kínálata

Magyarországon a rendszerváltás után a foglalkoztatási ráta 1996-ban volt a legalacsonyabb, azóta – előbb demográfiai, majd gazdasági okokból – viszonylag gyorsan emelkedik. A tavalyi 56,4 százalékos arány közelít az EU-tagállamok teljes munkaidőre vetített hasonló mutatójához, de nem mondható magasnak. Főképp pedig nem jelenti azt, hogy rendelkezésre állna a magyar gazdaság növekvő munkaerő-keresletének megfelelő kínálat. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.

Kevés a munkaerő

Magyarországon a rendszerváltás után a foglalkoztatási ráta 1996-ban volt a legalacsonyabb, azóta - előbb demográfiai, majd gazdasági okokból - viszonylag gyorsan emelkedik. A tavalyi 56,4 százalékos arány közelít az EU-tagállamok teljes munkaidőre vetített hasonló mutatójához, de nem mondható magasnak. Főképp pedig nem jelenti azt, hogy rendelkezésre állna a magyar gazdaság növekvő munkaerő-keresletének megfelelő kínálat.