GDP

Gyengült a cseh üzleti és fogyasztói bizalom

Az előző havi 4 pontról júliusban 2 pontra csökkent a szintetizált üzleti és fogyasztói bizalomindex Csehországban a gazdasági növekedés megtorpanásával és a munkanélküliség emelkedésével kapcsolatos aggodalmak miatt. A főindexen belül a jelenlegi piaci feltételek megítélését és a várakozásokat tükröző üzleti bizalomindex a prágai statisztikai hivatal felmérése szerint 6-ról 4 pontra, a fogyasztói bizalom az előző mínusz 3 pontról mínusz 7 pontra gyengült. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt két negyedévben 3 százalék alá süllyedt és a jegybank a korábbi 2,1-3,1 százalékról 2,0-2,7 százalékra csökkentette a bruttó hazai termék (GDP) ez évi növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Kisebb a vártnál a cseh külkereskedelmi deficit

A cseh külkereskedelem hiánya júniusban az előző havi 11,8 milliárdos deficitről a vártnál jobban, 3,19 milliárd koronára (1 dollár=30,3 cseh korona) csökkent, s így jóval kedvezőbben alakult a Reuters elemzői konszenzusánál. A prágai statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint a csökkenésben az export és az import iránt lanyhuló kereslet mellett elsősorban a korona magas árfolyama játszotta a fő szerepet. A bevitel májushoz képest 4,0 százalékkal, míg a kivitel 2,7 százalékkal gyengült. Az első negyedéves kereskedelmi deficit az egy évvel korábbi 50,85 milliárd koronáról 53 százalékkal, 23,91 milliárd koronára esett. A növekvő közvetlen tőkebefektetések és a jó ütemben haladó európai uniós csatlakozási tárgyalások nyomán a korona a múlt évben a dollárral szemben 30 százalékkal, az euróval szemben 17 százalékkal felértékelődött. Az import jelentős hányadáért, például a nyersolaj és a földgáz beviteléért Csehország dollárral fizet, miközben a cseh cégek a kivitel döntő hányadát euróban számlázzák, s az ebből eredő árfolyam-különbözet szintén javítja a kereskedelmi mérleget. A korona erősödése miatt az export nominális értéke 7,2 százalékkal, az importé 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, ugyanakkor a volumen alakulását jobban tükröző, euróban való számítás szerint a kivitel 4,1 százalékkal nőtt. A jelentős exporttevékenységet végző cégek, mint például a Skoda Auto a romló piaci pozíció miatt jó ideje szorgalmazzák az árfolyam szükséges kiigazítását. Az elemzők biztosra veszik, hogy a jegybank holnap 25-50 bázisponttal csökkenti az irányadó repokamatot, így az egy szintre kerülhet az eurózónabeli 3,25 százalékos szinttel. A pénzügyminisztérium tegnap 3,0 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedés ütemére vonatkozó áprilisi 3,4 százalékos előrejelzését, ugyanakkor 8,9 százalékról 9,7 százalékra növelte az államháztartás idei GDP-arányos hiányára adott prognózist. (NAPI)

Az OECD gyorsítaná a román reformokat

Románia gazdasága idén várhatóan 3,5-4 százalékkal bővül a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb országjelentése szerint. A 2000-es 1,8 százalékos növekedést követően a bruttó hazai termék (GDP) tavaly már 5,3 százalékkal gyarapodott, az infláció üteme azonban még mindig túl magas: a tavalyi 30,3 százalék után idén 22 százalék várható. Júliusban a pénzromlás üteme a májusi 1,9 százalék és a júniusi 1,2 százalék után az előzetes adatok szerint 1 százalék alá csökkent. A tanulmány a kedvező adatok mellett arra figyelmeztet, hogy az átfogó gazdasági és társadalmi reformok esetleges elmaradása az ország javuló megítélését is veszélybe sodorhatja. Az OECD a bizonytalan jogi keretek és az általános korrupció bírálata mellett azt tanácsolja Bukarestnek, hogy tegyen határozott lépéseket a privatizáció és a piacgazdaság irányába.

Két tűz közé került a román kormány

A hitelezők és a munkavállalók követelései között őrlődik a román kormány: az IMF a reformok elmaradása miatt ismét megtagadta a készenléti hitelcsomag esedékes részleteinek átutalását, a szakszervezetek ugyanakkor a minimálbér megemelését követelik.