Most készítik fel a globális és a magyar cégek új ítélőbíráit, nem lesz kibúvó
Az ESG kapcsán nagyon fontos szempont, hogyan reagál erre a magyar az ipar, de most arra vagyunk inkább kíváncsiak, kialakult-e már az a rendszer, amely végül osztályozza a magyar vállalkozásokat, gazdasági szereplőket.
Mi lesz, ha orvosért kiáltunk, de nem jön segíteni rajtunk senki?
Ezt a témát járja körül és mutat rá az egészségügyben tapasztalható anomáliákra a TriplaX, az Economx shorts videós rovatának debütáló videója a YouTube-on. Száraz tények röviden, velősen – Sarkadi-Illyés Csaba szerkesztésében.
Térképen a kormányzat rémálma: megtalálja rajta a helyét?
Minden adat azt mutatja, hogy a Budapesten túli Magyarország nehéz helyzetben van. Egyes vármegyékben az egy főre jutó GDP egyenesen csökkent az uniós átlaghoz képest. A különbség pedig a kasszáknál is megmutatkozik: aki hazánk egy kevésbé szerencsés régiójában él, jóval kevesebb lehetőséghez jut.
Magyar vármegyei álom: egyszer annyit enni, mint Budapesten
Óriási a különbség a magyar emberek anyagi lehetőségei előtt attól függően, hogy hazánk mely régiójában élnek. Ezt Navracsics Tibor szakminiszter regionális drámaként jellemezte, és a KSH most erre mutatott be újabb bizonyítékot. A fővárosban ugyanis többet költöttek, mint Fejérben, Komáromban, Veszprémben, Vasban, Zalában, Tolnában és Nógrádban összesen.
Lelassult a dezinfláció: a forint gyengülésére számítanak
Az MBH Bank szerint idén 2,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, de nagy ugrásra nem számíthatunk, mert az ipari export gyenge. Eközben a hazai fogyasztás élénkül, amit például a lakossági hitelezés felfutása is támogat. 2025-ben jöhet nagyobb növekedés, a jegybanki inflációs cél elérése pedig 2026-ra várható. A gyenge árfolyamvárakozások és az állampapír-hozamok várható visszaesése miatt a forint gyengülésére számítanak az elemzők.
