Tavalyi foglalkoztatási helyzetkép
A munkanélküliségi ráta tavaly a 2000. évi 6,4 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából, amely a foglalkoztatottság alakulásának rövid elemzése mellett bemutatja a népesség gazdasági aktivitásának alakulását is.
Beállt 5,6 százalékon a munkanélküliség
Idén június-augusztusban átlagosan 231,6 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta 5,6 százalék volt, ez 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és 1,8 százalékponttal kisebb az EU júliusi adatánál - adta hírül a KSH.
Stabilan alacsony a munkanélküliség
Március-májusban 5,7 százalék volt a magyarországi munkanélküliségi ráta, ez 0,8 százalékponttal marad az egy évvel korábbi adat alatt - adta hírül a KSH. Az Európai Unióban az időszak középső hónapját jelentő áprilisban a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt. A KSH szerint 3,85 millió foglalkoztatott mellett 232 ezren voltak munka nélkül - ez nemcsak március-május átlagára, de májusra is igaz. A munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek száma 369 ezer volt. A munkavállalási korú népesség 64,2 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is magas, 15,9 hónap. Az egy évnél régebben állást keresők aránya csekély mértékben, 3,2 százalékponttal, 46,3 százalékra csökkent. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 10,5 százalékra esett, ami lényegesen jobb, mint az EU hasonló korcsoportjának 15 százalékos áprilisi adata.
A munkanélküliségi ráta alacsonyabb az EU-nál
A kelet-közép-európai régió uniós tagságra váró államai közül Magyarország rendelkezik a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával, miközben a hazai munkaerőpiac sajátosságai miatt a magyar munkanélküliségi mutatónál csupán a román index alacsonyabb. Az EU-ban a munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta magasabb a magyarországinál - derül ki a Gazdasági Minisztériumban (GM) az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának készített elemzésből.
A magyarországi munkaerőigény nem teljesen fedi a határon túli kínálatot
Túlzónak tartják a szakemberek Orbán Viktor miniszterelnök hétfői kijelentését, miszerint néhány éven belül a határon túlról érkező 1 millió munkavállalót kell foglalkoztatni Magyarországon ahhoz, hogy a gazdaság tartósan az 5-7 százalékos növekedési pályán maradhasson. Az azonban biztosra vehető, hogy a külföldiek magyarországi foglalkoztatása felgyorsul. Ennek fékje lehet az, hogy a munkaerőigénynek csak részben felel meg a külföldről érkezők képzettsége.
