festmény

Czóbelért küzdöttek Debrecenben

Negyvenedik árverésén van túl a debreceni Villás Galéria és Aukciósház, festményeket és műtárgyakat, főként ezüstöket vittek kalapács alá október 6-án. A tárgyak 92 százaléka telt ház előtt elkelt; mint Villás Jánosné lapunknak megerősítette, ők még a válság miatt sem érzékeltek számottevő visszaesést. Sok vevőjük érkezik Budapestről és a környező városokból − sőt külföldről is jönnek vételi ajánlatok −, debreceni vevőkörük pedig húsz éve töretlen. Az elmúlt évben hat-hét olyan fiatal helyi házaspár kezdett náluk gyűjtésbe, akiknek nincs ilyen családi hátterük. A mostani árverésen Markó András tájképe 2,8 millióról indult, végül 4 millióért kelt el, de a legnagyobb licitharcot Czóbel Béla Műteremrészletéért vívták: 850 ezerről 2,6 millió forintra verték fel az árát. A Debrecenben született Telepy Károly akadémikus tájképe 1 millió, Molnár József Alpesi tája 1,1 millió forintért kelt el. Iványi Grünwald Béla 1910 körüli Pihenők a réten című vásznáért csaknem egymillióval többet adtak a kikiáltási árnál, így lett 2,4 millió forint. Az ezüstök mind gazdára találtak, de nem őrült árakon, bár egy 12 személyes étkészlet 850 ezer forintért kelt el.

Canaletto vezeti az árlistát a Dorotheumban

Régi mesterek és XIX. századi festők képei után vegyes műtárgyak és ékszerek kerülnek kalapács alá öt menetben a Dorotheum bécsi nagyhetén, október 16−18. között. Az abszolút sztár Canaletto londoni látképe a St James parkról a Lovastestőrség épületével: a viszonylag kis méretű olaj/fa képet 2−3 millió euró közé taksálták a ház szakértői. Az árlistán a németalföldi Joris van der Haagen másfél négyzetméteres, erdős tája következik (350−450 ezer euró), ezt követi a modenai Antonio Joli különleges, 2,5 méter hosszú vászna (a nápolyi királyi díszmenetet örökíti meg, háttérben a Vezúvval), illetve Guercino Jótékonyság-alakja (mindkettő 200−300 ezer eurós becsértékkel).

Rippl-Rónait vitték, Rodcsenkót nem

Különösebb izgalmak nélkül zajlott le a Belvedere Galéria szeptember 29-i művészeti aukciója, pedig számos gyűjtői csemege is szerepelt a 155 tételes kínálatban. Ezek egy részét ugyan alapáron vagy annak közelében megvették, az anyag majd kétharmada el is kelt, de az igazi siker elmaradt. Pedig − a galéria szokásaitól eltérően, a beadó kérésére − három festménynél a kikiáltási árról lefelé is próbálkoztak, ám hiába. Tizenötször koppant egymillió forint felett a kalapács, a legmagasabb árat egy ritkaságnak számító Rippl-Rónai József-olajkép érte el. A Hölgyek enteriőrben című, 1894-re datált gazdag színvilágú képet fatáblára festette a művész, aki különben alig dolgozott ilyen anyagra, a licit 7,5 milliós kikiáltásról 8 millióig tartott  A további Rippl-Rónai-művek közül a művész öccsét ábrázoló pasztell alapárán, 1,6 millióért kelt el, egy 1912-es tus női portré 650 ezerről 850 ezerig emelkedett, két pasztell viszont visszamaradt.

Kétszázmilliós magyar kép Párizsban

Hantai Simon képe lett a sztár a Sotheby\'s szeptember 24-i párizsi árverésén, ahová a legismertebb francia kortárs gyűjtők közé tartozó Marcel Brient adta be kollekciója 78 tételét.