Kell-e tartania Európának Donald Trumptól?
Ahogy az ex-elnök apró, de biztos lépésekkel halad afelé, hogy 2024-ben visszatérhessen a Fehér Házba, úgy növekszik az európai vezetők aggodalma, hogy egyedül maradhatnak a kontinenst egyre fenyegető geopolitikai kihívásokkal szemben.
Akku mérkőzés: Németország-USA 1:0
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is többszáz milliárd euró értékű zöldberuházásokat támogató programokat indított annak érdekében, hogy az innovatív, zöld ágazatokban tervezett beruházások saját gazdasági érdekszférájukban valósuljanak meg. A gazdaságélénkítő verseny egyik meccsét most az EU nyerte, mivel a svéd akkumulátorgyártó, a Northvolt, az USA helyett Németországban létesít új gyárat.
Vajon miért fontosabb az EU-nak Ukrajna, mint Szerbia?
Vasárnap, december 17-én Szerbiában választás lesz, így újra kirajzolódik majd az ország politikai irányvonala, ami meghatározza az Európai Unióhoz való viszonyt is. A nyugat-balkáni országnak nincs „B-terve”, az EU tagja kíván lenni, de sokkal lassabban halad végig a folyamaton, mint ahogy azt szeretné. Közben Ukrajna gyorsító pályán közeledhet az EU-hoz, ami befolyásolja a nyugat-balkáni régiót is.
Ömlik az uniós pénz Ukrajnába, de nem ellenőrzik megfelelően
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elfogadta a 2022-es évre vonatkozó csalás elleni jelentést, amelyben kimondják, hogy az Ukrajnának juttatott uniós pénzeket nem felügyelik megfelelően. Az EP-képviselők arra kérik az Európai Bizottságot gyakoroljon nagyobb kontrollt az uniós források felett. A jelentés fontos hivatkozási pont lehet Magyarország számára, amikor azzal érvel, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről még korai tárgyalni a jövő heti uniós csúcstalálkozón.
Van uniós pénz, csak senki nem hajol le érte
Az Európai Unió költségvetési ciklusról ciklusra egyre több forrást biztosít közvetlenül, ezzel kihagyva a pénzosztásból a tagállamokat. Az előző hétéves költségvetési ciklusban, Magyarországra a teljes közvetlen forrástömegnek mindössze 0,9 százaléka érkezett, ami sem lakosság-, illetve sem GDP-arányosan nem tükrözi az ország méretét. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar önkormányzatok, civil szervezetek, egyetemek és vállalatok nem használják ki a lehetőségeiket, így jelentős pénzösszegtől esik el az ország.
