A még meg nem érkezett EU-s támogatásokból fejleszt az Opus Titász
Több tízmilliárdos hálózatfejlesztési projektet valósít meg az Opus Titász Zrt. kormányzati és az Európai Uniótól várt, de még nem megítélt helyreállítási alap forrásokból.
Rendkívüli kormányinfó: szigorítják a 480 forintos hatósági benzinár-sapkát
A kormány korlátozza a hatósági árat az üzemanyagoknál, sok jármű nem tankolhat majd olcsóbban. Emellett a kabinet felszabadítja a negyedét a stratégiai olajkészletnek – jelentette be szombaton a rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A jövőben a céges autókkal nem lehet 480 forintos áron tankolni, ahogy teherjárművekkel sem.
Uniós maradékpénzekből bő 15 milliárd forintot osztanak szét élelmiszeripari üzemek között
A 2014–2020 közötti uniós programozási időszak Vidékfejlesztési Programjából (VP) 15 milliárd 115 millió forintot osztott ki a kormány beruházásra, négy élelmiszeripari cégnek.
Uniós támogatással hajtottak végre komoly fémipari beruházást
Másfél milliárd forintos fémipari beruházást hajtott végre a Csaba Metál Zrt., a Csaba Tool Kft. és a Droidx Kft. konzorciuma - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a pályázatíró Prospera Pályázati Tanácsadó Kft.
Szótár helyett egyszerű kiírásokat szeretnének a vállalkozások
A vállalkozások többségét elriasztja az uniós pályázatoktól az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) átláthatatlansága, a folyamatosan és gyakorta a beadási határidő előtt pár nappal változó pályázati feltételek és kitöltőprogramok, a beszerezhetetlen információk, a felhívásokhoz generált új nyelvezet és a döntési folyamat csigalassúsága - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tegnapi tájékoztatóján. Erőteljesen csökkenti a pályázási hajlandóságot, hogy a vállalkozások jelen gazdasági feltételek - lassuló GDP-növekedés, lassuló európai konjunktúra, szűkülő exportlehetőségek - mellett teljesíthetetlennek ítélik az árbevétel-növelési és foglalkozásbővítési követelményeket. A cégek általában olyan technológiai fejlesztésekhez igényelnek támogatást, amelyek éppen az élőmunka-igényt csökkentik, így a két feltétel egyszerre vállalhatatlan. Érthető a nemzeti fejlesztési ügynökség (NFÜ) logikája, de inkább dinamizálni kellene a gazdaságot, főképp a kisebb vállalkozásokat vissza nem térítendő támogatásokkal, mivel így ellensúlyozható lenne a konvergenciaprogram negatív hatása - mondta Parragh. Az MKIK szerint ehhez növelni kellene a támogatási intenzitást és csökkenteni a kis- és középvállalkozásokat kizáró, önerővel és a mikrovállalkozások területi korlátozásával kapcsolatos feltételeket. A kamara kevesli a gazdaságfejlesztésre jutó forrásokat is. Az NFÜ honlapján elérhető információk alapján készített összesítése szerint az ÚMFT mintegy hétezermilliárd forintos keretéből nemzeti társfinanszírozással együtt 1300-1400 milliárd forint juthat gazdaságfejlesztésre a különböző operatív programokban. Az MKIK szerint a pályázatok és a kifizetések figyelése is követhetetlen: noha már januártól pályázhatóak egyes gazdaságfejlesztési kiírások, ezek nem szerepelnek az interneten kereshető EMIR rendszerben, és a kamara nem is tudott adatokat szerezni a tényleges kifizetésekről. Az akcióprogramok szerint a gazdaságfejlesztésre az állam 2007-re tervezett kötelezettségvállalása 114,2 milliárd forint, az ÚMFT többi programjához 700,6 milliárd forint tartozik. Ezzel szemben az NFÜ honlapjának elérhető adatai szerint az eddigi kötelezettségvállalás az idén 36,5, illetve 2 milliárd forint. A kisvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti, hogy az irányító hatóságoktól sem kapnak pontos tájékoztatást és hatékony segítséget a gyakori fluktuáció miatt. Az elutasításokban sokszor nincs indoklás, ezért a cégek tanulni sem tudnak a hibákból. Nehezíti a cégek helyzetét az is, hogy a régiók hasonló nevű, tartalmú pályázatokat hirdetnek meg, de olykor egymáshoz képest gyökeresen más feltételekkel - hangsúlyozta az MKIK elnöke.
