Tagadja a tiltott támogatást Kína
Hivatalosan cáfolta az uniós vádakat a kínai kereskedelmi minisztérium képviselője a tiltott állami támogatással megvádolt Huawei és ZTE távközlési cégek esetében. Az unió vizsgálatot indítana, kaptak-e az európai piacon dinamikusan terjeszkedő kínai cégek meg nem engedett állami támogatást. A két cég szerepe Magyarországon is jelentős.
Kitört a háború - a jövő energiaellátása a tét
Kereskedelmi háborúvá erősödhet a nyugati napenergia-ipari cégek szembenállása kínai versenytársaikkal. Az európai és amerikai ipar kemény dömpingellenes díjak kivetését követeli a távol-keleti termékekre; mindez a kínai cégek kiszorulását eredményezheti legnagyobb külföldi piacairól, de a megújuló energiaforrások felhasználásának terjedését is lassíthatja.
EU-USA dömpingvita
Az EU brüsszeli bizottsága felkérte a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) annak megállapítására, hogy Washington törvénytelenül ró-e ki dömpingvámot egyes termékekre, mivel eredménytelenül záródtak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti tárgyalások a dömpingtermékek előállításának árkalkulációjáról, az úgynevezett lenullázásról. Az EU által vitatott számítás nyomán sok külföldi termék minősül dömpingárunak és ezért külön vámot rónak ki rájuk. Az exportálók által kifizetett büntetés a hazai érintett vállalatoknál landol. Az EU szerint ez az érvényes WTO-megállapodásokba ütközik, de hasztalanul próbálta meg elérni, hogy Washington visszavonja az úgynevezett Byrd-beadványt. Ennek alapján három esztendeje azok az amerikai cégek, amelyek külföldi vetélytársaiknál kimutatják, hogy azok a bérköltségek alacsonyan tartásával irreálisan olcsón exportálnak az USA-ba, kárpótlásul megkapják az azokra kivetett büntetést. A brüsszeli panasz 31 termékcsoportra terjed ki, mint például acéláruk, vegyi anyagok és olasz tésztafélék, amelyek értéke évente több száz millió euróra rúg.
A kelet-európai karbamid túl olcsó?
Az Európai Unió brüsszeli bizottsága dömpingellenes eljárást indított egyebek mellett Belarusz, Bulgária, Horvátország, Észtország, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna karbamidexportőrei ellen. Az erre vonatkozó indítványt az európai műtrágyagyártók szervezete (EFMA) tette. Ez a szervezet az elmúlt év közepe óta amikor az egész nitrogénműtrágya-piac ilyen szempontból való átvilágítását szorgalmazta már számos hasonló panasszal élt. A bizottság a dömpingvádat megalapozottnak találta s az eljárásra vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy az említett országokból importált karbamid mesterségesen leszorított ára sérti az európai műtrágyaipar érdekeit. A statisztikai adatok szerint az elmarasztalt országokból az 1995/1996. évi szezon 873,5 ezer tonnájával szemben 1999/2000-ben már 1,9 millió tonna karbamid érkezett az EU piacaira. A kelet-európai szállítókkal szembeni eljárás alapját döntően az képezi, hogy az exportáraik lényegesen alacsonyabbak, mint a saját belföldi piacaikon érvényesített árak. (ECN)
