bamosz

Tömeges visszaváltási hullám indult

Szeptemberben 22 milliárd forintnyi, devizában denominált befektetési jegyet váltott vissza a lakosság, ennek nagy része azonban meg is jelent növekményként a forintos pénzpiaci alapoknál, így az alappiac egésze alig csökkent.

Pénzzé teszi az állam a nyugdíjpénztári vagyont

Augusztusban közel 110 milliárd forintot vontak ki a hazai befektetési alapokból összesen, a piaci árfolyamok esése pedig további 77 milliárd forint veszteséget okozott. A rossz tőkepiaci hangulaton kívül a pénzkivonásnak az is az oka, hogy a nyugdíjpénztári vagyonátadáshoz kapcsolódó intézményi visszaváltások is kitartottak − írja a Bamosz havi jelentése. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba átkerült, korábban a magánnyugdíjpénztárak portfólióiban található befektetési jegyek visszaváltása második hónapja százmilliárd forint feletti tőkekivonást eredményezett − tették hozzá.

Óriási nyugdíjpénzek mennek el

Augusztusban 83 milliárd forinttal csökkent a zárt körű hazai befektetési alapokban levő tőke, aminek jelentős része nyugdíjpénztári vagyon lehetett. Az árfolyamzuhanások 77 milliárd forintos veszteséget hoztak az alapok összességénél.

Végre nálunk is megjelentek az új alapok

Július elsejétől különösebb hírverés nélkül megváltozott a hazai befektetési alapok kategorizálási rendszere, amelyet az alapkezelők szervezete, a Bamosz ír elő tagjai számára (az alapokban kezelt vagyon majdnem száz százalékát a tagok kezelik). Az egyik legfeltűnőbb változás, hogy két nagy csoportot alakítottak ki, az egyik a hagyományos alapoké − ez a pénzpiaci, részvény-, kötvény- és vegyes alapok világa −, a másik a speciális alapoké. Az utóbbi kategóriába tartoznak az ingatlanalapok, a származtatott alapok és a tőkevédett alapok − ezek a kategóriák eddig is léteztek −, de jön hozzájuk még kettő: az abszolút hozamú alapok és az árupiaci alapok, amelyeket eddig más elnevezéssel soroltak be. Mindkettőre nagy szükség volt, hiszen az utóbbi években nálunk is népszerűek lettek ezek a különlegesebb befektetési formák. Az egyéb kategória ezzel párhozamosan eltűnt. További előírás, hogy ahol a tőkeáttétel mértéke nem haladja meg a 30 százalékot, a hagyományos alapok közé sorolandó, ahol 30 százaléknál nagyobb, azok a speciális alapok közé tartoznak.