Látom a fiatalok szemében a bizonytalanságot

- ismerte el Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) munkaerőpiaccal foglalkozó szakmai konferenciáján. A pályakezdő, vagy pályakezdés előtt álló generáció, tehát a 15–29 évesek piaci kilátásai valóban bizonytalannak tűnnek a technológiai változások okán. 

Ugyanakkor van egy munkahelyi jelenség is, ami elsőre talán nem magyarázható a digitálissá alakuló világgal. Czomba Sándor előadása után egy kerekasztal beszélgetésen Zöld-Nagy Viktória, az NGM munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy a kormányzat is érzékeli, ebben a korosztályban sok esetben komoly gondot jelent az integráció a munka világába. Sok olyan esetről tudnak, amikor

a pályakezdő fiatal 3-4 nap múlva egyszerűen nem veszi fel a munkát, vagy a HR-snek sírva osztják meg a szörnyű felismerésüket, hogy mostantól szabályok és egy rendszer szerint dolgozniuk kell. 

Zöld-Nagy Viktória az Economxnak ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy nyilvánvaló módon, amikor munkaerőpiaci kihívásokról beszélünk, akkor nem azokat a huszonéveseket említjük, akik egyébként örömmel és boldogan dolgoznak. Akkor van a kormányzatnak feladata, ha nem ez a helyzet. A helyettes államtitkár elismerte, hogy a NEET-fiatalok (Not in Employment, Education or Training) hazai arányában nem érjük el az uniós átlagot, de a magyar szint még mindig magas, és az elmúlt években tapasztalhattunk egy emelkedést, ami elvileg megtorpant már. 

A kormányzat ezeket felismerve például módosította az új Ifjúsági Garancia Plusz programon, s most már nem csak az a cél, hogy a fiatal munkaerő el tudjon helyezkedni, és a  munkáltató megkapja bértámogatás, hanem az is fontossá vált, hogy előresegítsék a fiatalokat

A fiatalok bevonását, a generációváltást nem csak munkaerőpiaci kihívásnak tartja, szerinte ez egy társadalmi kérdés. 

Ezért változtatták meg a köznevelés rendszerét, és most gyakorlatilag már az első osztályos kortól kötelező pályaorientációs mentorálás, és minden évben pályaorientációs napokat kell tartani az iskolákban. Idetartozik még az egyre népszerűbb diákmunka. A kormányzat azért támogatja diákszövetkezeteket, mert bár ez még nem a klasszikus, elsődleges munkaerőpiac, még nem jelent mindennapi 8 órás munkavégzést, de segítheti a fiatalokat a későbbi beilleszkedésben. A felmerülő igények miatt nyári diákmunkaprogram támogatott ágazatai közé például bekerült már a szolgáltatóipar és a turizmus mellé az erdőgazdálkodás is.

Meglátása szerint ez is egy atipikus munkavégzés, és szerinte az elsődleges munkaerőpiacon a rugalmas, atipikus munkanézési formák felé kellene elmozdulni. Ilyennek nevezte a home office-t is, amit a fiatalok jobban kedvelnek. 

Ezeket így összességében kell nézni, és ezek közül mindegyik tud valakinek segítséget nyújtani ebben a generációban. Nem gondolom, hogy el lennénk késve

- szögezte le Zöld-Nagy Viktória.

S hogy mit jelent ez a számok nyelvén? 

Az MGFÜ munkaerő piaci jelentésében leszögezik, hogy a munkaerőpiac egészségi állapotának megítélésében nemcsak a foglalkoztatottság és a munkanélküliség szintje meghatározó, hanem az is, hogy a munkaerőpiac peremére szorult, sérülékeny csoportok milyen arányt képviselnek. Közülük kiemelkedő fontosságúak a hosszú távú munkanélküliek – akik legalább egy éve állást keresnek – és a NEET-fiatalok, azaz azok a 15–29 évesek, akik sem munkában, sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt, illetve az idősebb korosztályok, akik egészségügyi helyzetükből kifolyólag még tudnának és sok esetben szeretnének dolgozni, azonban több okból is kifolyólag hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. 

A NEET-fiatalok csoportja tehát nem a munkaerőpiacról kiszorultakat, hanem azokat a fiatalokat foglalja magában, akik soha nem léptek be az aktív gazdasági életbe. A szakmai anyagból kiderül, hogy a tartós inaktivitás nemcsak egyéni szinten jár súlyos következményekkel (ideértve a jövedelmi önállóságot és az életkezdési lehetőségek hiányát), hanem társadalmi kockázatokat is hordoz. Kutatások szerint a NEET-fiatalok körében gyakoribb a társadalmi elszigetelődés, a szegénység, a mentális problémák, sőt, a társadalmi frusztráció és radikalizálódás veszélye is.

A jelenség így nem csupán munkaerőpiaci, hanem szociális és kohéziós kérdés is. A NEET-csoport tartósan kívül marad az oktatási és foglalkoztatási rendszeren, ami generációs leszakadáshoz vezethet. A fiatalok beilleszkedését célzó aktív munkaerőpiaci és oktatáspolitikai programok (pl. fiatalgarancia-rendszerek, célzott szakképzési ösztönzők) ezért kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fiatalok egyáltalán megjelenjenek a munkaerőpiacon és elinduljon náluk a karrierépítés.

Mint írták, uniós szinten 2019-ben a fiatalok munkanélküliségi rátája 12,8 százalék volt, ami a pandémia előtti évek stabil csökkenő trendjének folytatását jelentette. 2020-ban a válság miatt a mutató 14 százalékra emelkedett, majd 2021-től fokozatos javulás indult: 2022-ben 11,7, 2023-ban 11,2, 2024-ben pedig 11,1 százalékra mérséklődött. A 2019-es szinthez képest ez ugyan még kissé magasabb érték, de a pandémiát követő visszaépülés szinte teljes volt. A fiatalok munkanélküliségének csökkenése azt jelzi, hogy a munkaerőpiac – bár szigorúbb belépési feltételek mellett – képes volt újra integrálni a pályakezdőket, főként a szolgáltatások és a technológiai ágazatok bővülésének köszönhetően.

Az MGFÜ megállapította azt is, hogy a regionális különbségek ugyanakkor továbbra is markánsak. A déli tagállamokban a fiatalok elhelyezkedési esélyei például továbbra is hagyományosan gyengébbek, bár az elmúlt években ott is érzékelhető javulás történt. Olaszországban 2019-ben 22,3 százalék volt a fiatalok munkanélkülisége, ami 2024-re 15,2 százalékra csökkent. Spanyolországban a mutató 14,9-ről 12 százalékra, Görögországban pedig 17,5-ről 14,2 százalékra mérséklődött. Közép-Kelet-Európában a fiatalok munkanélkülisége általában az uniós átlag körül vagy kissé alatta alakul. Magyarországon 2019-ben 11 százalék volt a ráta, ami a pandémia idején 12,4 százalékra emelkedett, majd 2022-től fokozatosan mérséklődött és 2024-ben 10,9 százalékon stabilizálódott. Ez lényegében a 2019-es szint visszaállítását jelenti, a régiós átlaggal összhangban. Szlovákiában a mutató 13,7-ről 10,7 százalékra, Lengyelországban 11,4-ről 9,4 százalékra, Csehországban pedig 9,8-ról 8,6 százalékra csökkent. A visegrádi országok tehát a fiatalok foglalkoztatási esélyeinek szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak, ami részben a munkaerőhiány tartós jelenlétével és a gyors gazdasági alkalmazkodással magyarázható az elemzők szerint.

Összességében az unióban a NEET-fiatalok aránya csökkenő tendenciát mutat, de továbbra is jelentős országok közötti különbségek látszanak. A mediterrán és a keleteurópai periféria államaiban a fiatalok integrációja gyengepont maradt, míg az északi és nyugati országok stabilan alacsony mutatókkal rendelkeznek. Magyarország az uniós átlag közelében helyezkedik el, de a javulás megállása arra figyelmeztet, hogy a fiatalok tartós bevonása a munkaerőpiacra és az oktatásba továbbra is közpolitikai prioritás kell hogy legyen - írta a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség.

Jól mutatja a magyar társadalom elöregedését, hogy amíg 1990. január 1-jén a magyar lakosság átlagéletkora még 37,3 év volt, és a negyvenéves határt (40,1 év) először 2005-ben lépték át a magyarok, addig idén január elsején már 43,4 év lett az átlag, a férfiaknál 41,3 és a nőknél pedig 45,3 év az átlag.  

Kapcsolódó