Amellett, hogy az ilyen területeken érdemes az út mindkét oldalát figyelni, azzal is nagyobb eséllyel kerülhetjük el a bajt, ha lassabban vezetünk, továbbá, ha a sofőr a sötétben bekapcsolja a távolsági fényszórót, így könnyebben észlelhetők a megcsillanó szempárok vagy  vadak mozgására utaló árnyékok.

Ugyanakkor az aszfaltburkolaton található sárhordalék is árulkodó lehet, mivel az azt jelentheti, hogy nagy eséllyel vadak által használt csapás keresztezi az úttestet.

De mi történik akkor, ha mindezek ellenére mégis megtörténik a baj? A Somogy Megyei Hírportál az Országos Magyar Vadászati Védegyletre hivatkozva azt írja, hogy a vonatkozó jogszabály szerint azt kell vizsgálni a vadelütéses baleseteknél, hogy felmerül-e felróhatóság vagy rendellenesség az autóvezető és a vadászatra jogosult szervezet tevékenysége során.

A felróhatóság lehet, ha az érintett fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése. A sofőr részéről ez lehet az, ha a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt vagy lejárt műszaki vizsgájú autóval közlekedett.

Ugyanakkor a vadászatra jogosult oldaláról abban merülhet ki a felróhatóság, ha például egy rosszul megszervezett társas vadászat alkalmával a vadat közútra terelik, vagy vadgazdálkodási berendezéseket létesítenek a közút közelében, például etetőket és itatókat, amivel odavonzzák az állatokat, fokozva ezzel a balesetveszélyt.

Egyre gyakoribbak a vadgázolások, mutatjuk ki fizet

Ősszel téved a legtöbb állat a közutakra, sokszor elkerülhetetlen a baleset.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.