Az, hogy a mai napon a már 25 éve tárgyalt EU-Mercosur megállapodást az Európai Parlament végül tovább küldte az Európai Bíróságnak egyértelműen kellemetlen helyzet az Európai Bizottság számára, mert az EP a gazdák mellé állt

- foglalta össze a mai történelmi szavazást Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

A szakértő szerint mindez egyértelmű törésvonalakat jelez az európai egység szempontjából és rámutat arra, hogy a Parlament jobban tudja képviselni az állampolgárok érdekeit, mint a Bizottság.

Portálunknak arról is beszélt, korábban megszoktuk már, hogy az EB-ben a bürokraták a realitásokat figyelmen kívül hagyó döntéseket hoznak és nem hallgatják meg az iparági szereplők véleményét, de most a gazdák nyomásgyakorlása célhoz ért, amely remélhetőleg precedensértékű lesz.

Sajnos, a külvilág felé a történéseknek kimondottan rossz üzenete van, amely nem az európai egységet jeleníti meg. Korábban az európai intézményeknek érdekképviseleti funkciója is volt, most azonban azt látjuk, hogy nem feltétlenül az érdekek egyeztetése történik, hanem az EB a „bölcsek kövének hordozójaként” lép fel. Az autóiparban is ez történik egyébként

- hangsúlyozta.

Pásztor Szabolcsot kérdeztük a versenyképességi szempontokról is, hiszen az Európai Bizottság ezzel magyarázta a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását. Felidézte, a korábbi érvelés arról szólt, hogy az EU-Mercosur megállapodás eredményeként személygépjárművek és például luxuscikkek exportja lehet könnyebb a latin-amerikai országokban, cserébe pedig ezek a országok mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket értékesítenek az EU-ban.

Azonban az eredeti elgondolás sem tudta volna enyhíteni a versenyképességi problémákat, a mai szavazás eredménye pedig versenyképességi szempontból semleges. Alapvetően a bürokratikus terhek csökkentésével, a szabályozás észszerűbbé tételével, az erőltetett zöldítés észszerűbb keretek közé terelésével, és vállalkozóbarát, a versenyt ösztönző megközelítéssel lehetne megkezdeni a versenyképesség visszaépítését.

Emlékezetes, bár szűkösen, csupán tíz fős többséggel, de az EP megszavazta azt a határozatot, amivel a nem régiben aláírt Mercosur-tagállamokkal kötött partnerségi és ideiglenes kereskedelmi megállapodásokat az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre. A beszámolók szerint a megállapodás ratifikálását akár két évig is elhalaszthatják, mivel a luxemburgi testület 18–24 hónapig vizsgál egy ügyet.

A szintén szerdán megszavazott határozat előzménye, hogy több tagállam és EP-képviselőik szerint is a 25 évig tárgyalt megállapodás káros országuk gazdaságára nézve, azon belül is legfőképp az agráripar számára, így az a céljuk, hogy annak ratifikálását késleltessék.

Itt megvolt a meglepetés ereje: az EP végül 334 igen, 324 nem és 11 tartózkodás mellett úgy döntött a halasztás mellett, kikérve a bíróság véleményét.

Érdekesség, ebben a kérdésben a Tisza Párt elnöke, és EP-képviselője, Magyar Péter együtt szavazott a fideszes képviselőkkel és Borvendég Zsuzsannával (Mi Hazánk). A DK képviselői viszont úgy döntöttek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének elképzelését támogatták, miszerint a Mercosur-megállapodás a jelenlegi formájában is megfelelő. Ugyanakkor az Európai Néppárt képviselői közül csak a Tisza politikusai (Dávid, Gerzsenyi, Kollár, Kulja, Lakos, Tarr) mondtak nemet Ukrajna támogatására, és kerültek egy oldalra ismét a Fidesszel. Viszont Magyar Péter neve nem szerepel közöttük, és nem találjuk a hivatalos jegyzőkönyvben a tartozkodók között sem. Magyar Péter eszerint nem szavazott és nem adta a nevét a Tisza Párt szavazatához.